Fejezet

 1 6 |      Lélegzetünk ki-kihagy. Akár forró fürdõbõl jönnénk, testünk
 2 6 | kalapunkhoz. Fejünk megfájdult a forró fû szagától.~6~Én a falhoz
 3 6 |    somfordáltunk ki az utcára.~7~Forró és fekete volt az éj.~A
 4 12|     székek mögül elõbújtak a láz forró rémei. Déltájban öcsém arca
 5 13|          fekete szemekkel, puha, forró kézzel. Most suhan be az
 6 21|     foltok remegtek a levegõben, forró gyönyörben táncoltak a fák,
 7 22| elõérzetében.~Az alkony heves és forró színekben tündöklött, és
 8 23|         meg, hogy tavaly nyáron, forró augusztusban, elragadta
 9 24|          után ment haza a diák a forró májusi délutánon.~A Körúton
10 26|     szájak melegek, és leheletük forró. Elgyötrõdve, idegesen húztam
11 26|          az ég, az ég bársonyos, forró, szinte afrikai kéksége.
12 27|    valami õszies, az utolsó vágy forró, utolérhetetlen költészete.
13 27| vonatlépcsõn.~A nyár tüzes volt. Forró, halványzöld, poétikus éjek
14 33|        hanyatlóban van.~Csak egy forró, nyári délután került elõ.~