Fejezet

1 7 |         bújt ki a fellegekbõl a hold.~Az ablak, mely a csirkeudvarra
2 7 |     verejtékezett a hõségtõl. A hold is éppen csak hogy berémlett
3 13|  háztetõkre, a mezõkre, ahova a hold valóságos ezüstzáport ontott.~-
4 13|        van. Várnunk kell, míg a hold ezüstlámpása lassan feléje
5 13|        Mostan mi is álmodunk. A hold fönn elbújt a fellegek közé,
6 19|      bizonyára szebb az élet. A hold is olyan közeli és unalmas
7 19| gondolkozott, míg megvirradt. A hold még mindig ott állt az égen.
8 21|     falon mosolyogni kezdett, a hold pedig az örömtõl, a láztól