Fejezet

  1 1 |                 Mit.~- Hogy engem is úgy szeretsz, mint õket.~Karácsony
  2 2 |             a zöld, szikrázó reggel, úgy bámult reá, mintha fáradt,
  3 2 |              olyanfélét, hogy minden úgy van legjobban, amint a véletlen
  4 3 |            fuvolázó hangon. Ez a szó úgy hangzott szájából, mint
  5 3 |            mindenki bámul és dicsér. Úgy érezte, hogy ezzel az egyetlen
  6 3 | használhatjuk - mondta az asszony. - Úgy látszik, kiírta magát...
  7 3 |           bús, rikácsoló szó most is úgy hangzott, mint egy fáradt,
  8 4 |              gyújtja meg a villanyt, úgy vár rám. Negyedóra múlva
  9 4 |            az a mondás? Az agglegény úgy él, mint egy király...~AGGLEGÉNY.
 10 4 |              király...~AGGLEGÉNY. És úgy hal meg...~FÉRJ. Sohase
 11 4 |          üres most, az ágy hideg, és úgy surranok be, hogy elfordítom
 12 4 |        becsaptalak... mert én meg... úgy bizony...~AGGLEGÉNY. a füléhez
 13 5 |        bújósdit felsõ ajka körül, de úgy látszik, ennek sem volt
 14 5 |        nyomában, és nekem még mindig úgy tetszik, mintha ebben a
 15 6 |            Fényes délben a napszúrás úgy reszket a levegõben, mint
 16 6 |           harag, de félünk, s gégénk úgy összeszorul, hogy nem bírunk
 17 6 |        orrocska szomorkodott, mely - úgy tetszett - pityeregve vádolta
 18 6 |          nála különb madarász sem.~- Úgy ám - ismételgette -, az
 19 7 |            Fülére húzta a paplant, s úgy képzelte: az egész ház egy
 20 8 |           nevetésbe vesztek. Tényleg úgy mondta ezt, mint aki kicsit
 21 8 |      felkeltek, az üvegtányérok újra úgy csörömpöltek, mintha millió
 22 9 |            maga feje szerint élt, és úgy is halt meg. Egy intellektuális
 23 9 |           Szívesen ábrándoztam róla. Úgy hallottam, hogy koporsója
 24 9 |         elváltunk a vidéktõl, anyánk úgy búcsúzott tõlünk, mintha
 25 9 |           meg merem-e tenni? Sokszor úgy tetszik, hogy egészen közönyös,
 26 10|      Járkáltunk a szobában. A tervek úgy röpködtek, mint a rakéták.~-
 27 10|         magával hozza?~- Annál jobb.~Úgy égtek a szemeink, mint a
 28 10|            hogy egyedül leszel... És úgy féltem... Én vagyok az április
 29 11|         kezébõl a kártyát.~- Csalsz!~Úgy állott, mint a tetten ért
 30 13|         hangja olyan tompa és lassú. Úgy illik az éjszaka kékesfehér
 31 13|             megtekintettem, és ekkor úgy tetszett, mintha még vadabbul
 32 13|        várunk, el fog jönni.~- Én is úgy érzem, hogy már útban van.~-
 33 14|         vékony karjaimat, és sokszor úgy éreztem, repülni is tudnék.~
 34 14|             elõször is teát forralt. Úgy készítette el, ahogy szokta,
 35 15|             rokokófigura, még mindig úgy mosolyog, mint akkor, mikor
 36 15|             Újra hallom a hangját, s úgy érzem, négy évvel fiatalabb
 37 15|              régi okuláréjával ma is úgy áll elõttem, mint az agg
 38 15|             ketyegtek. Neki ilyenkor úgy tetszett, hogy szíve dobogása
 39 15|          tudta eltalálni a nevét, de úgy érezte, hogy ez a virágnév
 40 16|         utolsó hazugságot. Siettünk. Úgy, mint néha sötét lépcsõkön
 41 16|              nála koldusabb koldust. Úgy ült ott, mint akinek semmije
 42 17|               idegen nyelvet hall, s úgy érzi, hogy otthon van. Nem
 43 18|       fölkeresett lakásomon. Az ügy, úgy látszik, megviselte. Lesoványodott.
 44 18|           haza.~A szoba rendben volt úgy, ahogy hagytam. Egyetlen
 45 19|          éveikben lakótársak voltak, úgy tervezték, hogy harminc
 46 19|              fiú volt ez a Dani, aki úgy viselte diákos nevét, mint
 47 19|             kávéházi asztalok körül, úgy tekintett, mint a gyilkosokra.
 48 19|       lépéssel elõtte boldogan ment. Úgy tetszett, hogy megfiatalodott.
 49 19|        ismeretséget köthetünk. Mózes úgy érezte, hogy akik itt járnak,
 50 19|             egymás szemébe. Akkor is úgy volt ez. Épp ily tájékozatlanok
 51 19|           csillogott két tejcsöpp.~4~Úgy tervezték, hogy másnap korán
 52 19|         felejtett a szekrényen. Ez - úgy látszik - nemzedékrõl nemzedékre
 53 19|           Kicsit világosabb.~- Nekem úgy tetszik, hogy éppen sötétebb.~
 54 19|           lakásukba hozzák a leányt. Úgy, mint akkor. Ez bûnösebb
 55 19|              halálosan szabadkozott. Úgy látszik, maga se tudta,
 56 19|             mondta Mózes. - Legalább úgy hiszem. Valami megint hiányzott.~-
 57 19|            tréfákat ûzött vele. Néha úgy érezte, hogy mindjárt elrepül.
 58 19|             8~Valamit kerestek.~Néha úgy ment a két öreg, mintha
 59 19|          õszi esõt.~A szürke fényben úgy tetszett, mintha két halott
 60 19|      szomorúan.~Egy diák nézte õket.~Úgy látta, hogy az egyik egy
 61 19|     messzeségek felszínén lebegve, s úgy érezte, hogy mindent, mindent
 62 20|        néznek, hamar meghalnak. Õ is úgy ül a széken, mentegetõzve
 63 20|               és olvasta a könyveit. Úgy beszéltek róla, mint egy
 64 20|       vidámságot. Sejtette a dolgot. Úgy érezte, hogy elárulták,
 65 20|            és nyugodtan és szomorúan úgy érezte, hogy ez az utolsó.
 66 21|          veretû, mágikus szóba, de - úgy látszik - nem találta ezt
 67 22|            Panamakalap volt a fején. Úgy ment neki a hegynek. Fiatal,
 68 22|              a színes ablakok alatt. Úgy hatott rá mindez, mint jótékony
 69 22|             majdnem könnyezett õ is. Úgy feküdt elõtte a király,
 70 22|            apja helyett apja. Hiszen úgy hasonlít valakire, talán
 71 24|           visszajönne!~Ez a sóhajtás úgy maradt meg benne, mint egy
 72 24|            millió részre osztotta, s úgy érezte, hogy ebben átélte
 73 24|       álmodozott. Minõ viszontlátás. Úgy tetszett, hogy egy kicsit
 74 25|              kicsit lekuporodtak, és úgy lestek. Darabig tétováztam.
 75 25|        elhajtattam.~Ezen az éjszakán úgy ûzött a kétségbeesés, mint
 76 25|      fáradtan.~Rájuk sandítottam, és úgy rémlett, hogy ismerik anyámat.
 77 25|            haza akartam menni.~- Nem úgy - ordított egy széles arcú,
 78 26|               Kinyitotta az ajtót.~- Úgy félek - dadogtam. Csodálkozva
 79 27|           szépség ideáljához. Szemei úgy ragyogtak, mint az apró,
 80 27|     lámpafény. Ingujjra vetkõzött, s úgy ült a nádszéken. Bort ivott,
 81 27|          csöngetés járta be a házat, úgy három óra tájt, mikor mindnyájan
 82 30|             két éve fekszem már itt. Úgy unom magamat. Siess, míg
 83 30|          fánkjai sohase tündöklöttek úgy, mint ezen az estén.)~-
 84 30|          égett a ruháján, anyám.~(...Úgy vigyázott magára. Egy morzsa
 85 30|            pázsitja, s a verõfényben úgy égtek a pipacsok, mint a
 86 31|        tenger egész éjjel viharzott. Úgy, hogy mikor kiszálltak a
 87 31|           mert a házat mind a hárman úgy tekintették, mint valami
 88 31|          kiabálni, mint a gárdisták.~Úgy szédültek ki az ajtón.~A
 89 31|            ahogy leírják. Az adatok, úgy látszik, hamisak.~Elõvette
 90 32|              ez a kis fehér kutya is úgy sétál itt az állomáson,
 91 32|          rendben vannak-e a dolgok s úgy látja, hogy nincsenek rendben,
 92 32|            csíkos tornaingben ülnek, úgy látszik, hogy buták és álomszuszékok,
 93 33|     szoknyája mellé nyomtam. - Nekem úgy tetszel te. A fakó arcod,
 94 34|           értjük, miért ragaszkodnak úgy a nevükhöz, melyben valami
 95 34|        lássék a szeme lázas golyója. Úgy feküdt ott, mint a haldoklók
 96 34|             az eseményt. Mert az nem úgy van, ahogy mi, laikusok
 97 34|     elaltatták. Három orvos altatta. Úgy aludt, mint a bunda.~A kollégák
 98 34|     mellényét, melyet tegnap vett, s úgy találja, hogy jól áll neki.
 99 34|      burgonyától felpuffadt az arca. Úgy látszott, hogy jót tett
100 34|          hivatalba járt, egyik napja úgy folyt, mint a másik, soha,