Fejezet

 1 1 |                fekete ember kése alatt, aki kórházzá tette nászszobáját,
 2 2 |               azzal, hogy egy embernek, aki véletlenül ott volt, pár
 3 2 |                 harmatos tavaszi leány, aki vigasztalóan vállaira engedi
 4 3 |             erõs, hatalmas fiatalember, aki egy irodalmi szemlét szerkesztett,
 5 3 |                igazán gyenge...~Az író, aki kissé talán kételkedett
 6 4 |                 a Természet az anyósom, aki millió és millió eladó lányt
 7 5 |            legkivált a csillagász fiát, aki a padon aludt, s ha felszólították,
 8 5 |           lánnyal tartott ismeretséget, aki barátnéja volt, semmi több.
 9 5 |                láttunk, meg egy embert, aki bizonytalanul lebeg elõre,
10 6 |            iszákos vagy õrült szeméhez, aki csak bámul a porba, s nem
11 7 |         tétlenkedel? - kiabált Péterre, aki szomorúan ült az asztalnál.~-
12 7 |                  és ha anyjára gondolt, aki párás mosóteknõbe sír nagy,
13 8 |           udvaroltak, különösen Ibynek, aki a legyezõjével hadonászott,
14 8 |            Tényleg úgy mondta ezt, mint aki kicsit biztos a sikerében,
15 8 |                pufók, zöld ruhás hölgy, aki - mint Piroska észrevette -
16 9 |              ember. Egyik rokonom volt, aki a család elõtt különös kegyeletben
17 9 |               képzett ember, egyéniség, aki a maga feje szerint élt,
18 9 |            tudtam megérteni a borbélyt, aki türelmesen vakar simára
19 9 |            leborotválná. Az utcaöntözõ, aki nem locsol le minden járókelõt,
20 10|               gyilkos érezhet ilyesmit, aki kezét a revolver ravaszán
21 11|                szótlan, sápadt asszony, aki mindig feketében járt -
22 13|              lény szenvedésérõl beszél, aki bármelyik pillanatban kiszabadulhat,
23 13|           álmodni - szóltam a leányhoz, aki a zöld bársonyzsöllyébõl
24 13|                    Én egy leányt látok, aki fehér tömjénfüstben, nászi
25 13|             halad elõre.~- Egy fiú jön, aki sápadt a vágytól és az éjszakától.
26 13|          éjszakától. Egy szerelmes fiú, aki olyan szomorú és boldog,
27 15|                 ez az agg világgyûlölõ, aki közülök odamenekült a kék
28 15|               esett. Nem volt senki se, aki fölhúzza az órákat. Éjjel,
29 18|                 Ábel -, mindenki beteg, aki szõke nõbe szerelmes. A
30 18|                  lakásomra hoz valakit, aki szintén nem ismer engem,
31 19|             volt a régi lakásuk. Mózes, aki a mélyebb filozófiában nem
32 19|              kopott fiú volt ez a Dani, aki úgy viselte diákos nevét,
33 19|              iránta, és mindenki iránt, aki körülötte volt. Már nem
34 19|                gyakran beszélt Mariról, aki egyszer diákkorukban felment
35 19|            szemben lakott egy õsjogász, aki minden évben kötelességszerûen
36 19|            mikor ráültek, és a pincért, aki pecsétes frakkban bicegett
37 19|            gyufát, és nézte a barátját, aki szelíden szunnyadt, öreges
38 19|            föveges és nyurga doktorral, aki az okulárén keresztül sandít
39 19|               el mellettük. Volt olyan, aki mérgesen elutasította õket,
40 19|                elutasította õket, volt, aki vállat vont, aki nevetett
41 19|                  volt, aki vállat vont, aki nevetett is.~Csüggedten
42 19|               az a kis budapesti leány, aki már tudja, mi a jómodor,
43 19|           kikészíteni a háziasszonynak, aki már rájuk unt. A szomszédok
44 19|               egy hosszú-hosszú fantom, aki egyszer megijedt valamitõl,
45 19|             melyik a szomorúbb.~A diák, aki elõadásra ment, sokáig állott
46 19|                 hóbortos, öreg lovagot, aki ablaksétát rendez valami
47 19|          fogadja, uram, ön és mindenki, aki csak így gondolkozik, az
48 20|         közeledett hozzá a fiatalember, aki valamelyik erdélyi városkában
49 20|              egy átutazó vendég nézése, aki félti filigrán tagjait,
50 20|        beszéltek róla, mint egy élõrõl, aki pár hétre elutazott, de
51 20|              mint hogy akad még valaki, aki beleszeret a nénjébe.~Bella
52 20|             nénje volt a nõ, minden nõ, aki rátiport, elárulta és kinevette.
53 20|              minden szenzációja nélkül. Aki most kel fel, azt is hihetné,
54 21|               azt a kis, merev tündért, aki benne hosszú szempillákkal,
55 21|                 tudok képzelni valakit, aki ezt egy kissé változatosabban
56 21|                királynõhöz hasonlított, aki némán és nyugodtan elfoglalja
57 22|                elõre, és sápadtan, mint aki rózsakoszorút dob el magától,
58 22|          találkozása van egy királlyal, aki már réges-régen halott.~„
59 22|                ott lenn annyi ember él, aki melegen ragyogó szemmel
60 24|            tündökölve, szikrázva, s az, aki látta, egy halottra gondolt,
61 24|          leányra; egy leány bús fejére, aki alatta sápadtan alussza
62 26|                 egy kis vendég ment el, aki itthagyta névjegyét, kék-ezüst
63 26|            között. A leányra gondoltam, aki olyan bánatos volt. Csüggedten
64 26|                 a tréfás nagybátyámmal, aki vadászni szokott, és a szüreten
65 26|               mûvelte - gondoltam -, õ, aki elment.”~A tavasz valósággal
66 27|              vidéki nagykereskedõ volt, aki reggeltõl estig derékig
67 27|                 lassan, mint egy ember, aki tovább lopakodik.~- Ez õ -
68 27|            jovialitás, egy görög bölcs, aki már évek elõtt végleges
69 28|          kevesli, s hívja a vendéglõst, aki szintén kevesli, azt mondja,
70 28|            tizenhárom lányt és az apát, aki az ágyban fekszik súlyos
71 28|            doktor, egy nehézkes öregúr, aki nagyon közellátó. A lányok
72 28|                egy ministránsgyerekkel, aki a csengettyût rázza elõtte,
73 28|       tesznek-vesznek a haldokló körül, aki hánykolódik a kisvánkoson.
74 28|      tizenhárman, intenek az anyjuknak, aki lenn az utcán vár, hogy
75 28|              ásítozó bácsi jelenik meg, aki „jó éjszakát” kíván a publikumnak.~
76 29|        fordulónál találkoztam a fiúval, aki a félhomályban egy zöld
77 30|             csupa arany és csupa virág. Aki ezen a napon kinyújtotta
78 30|        virágosan, és sok fontos nagyúr, aki vacsora után fejedelmi borravalót
79 30|               Én az apád mellett ültem, aki nagyon sápadt volt. A fátyolommal
80 30|               ismeretlen fiatalemberen, aki ott ült az asztalfõ mellett,
81 30|               vándor vagy egy jöttment, aki beállt a mulatók közé.)~-
82 30|                    A fiatalember pedig, aki a te jövõd volt, s aki látja
83 30|                  aki a te jövõd volt, s aki látja most magában a múltadat,
84 31| türelmetlenkedtek, és kerestek valakit, aki bevezeti õket. Nem jött
85 31|               után éltették a császárt, aki imperátori mozdulattal az
86 31|          szalutált, a császár katonája, aki reggelente friss fénymázat
87 32|          akartam, s dühöngtem, mint az, aki húsz-harminc gyufát eltör
88 32|              néztem rájuk és a kutyára, aki csak azért se nézett rám.
89 32|                 tudni - egy nénike jön, aki mindig meglátogatja õket
90 32|               sót rakott rá a felesége, aki a világ legáldottabb asszonya.
91 33|                alig beszéltünk róla, és aki ismerte az emberi dolgok
92 33|          hasonlított egy kis kokotthoz, aki valaha jobb sorban élt,
93 33|                 gondolkoztam a babáról, aki a szekrény tetején fagyoskodik,
94 34|            dühtõl fuldokolva.~A szolga, aki sohase látta ily mérgesen,