Fejezet
1 1 | irodalompártoló társaságnak, azután megunta a tagsági díjak
2 1 | otthon, a kertben megteáztak, azután felkötötték poros, fehér
3 1 | határozatlanul meredt a padlóra. Azután elvált az orvostól, s újra
4 1 | szétszedte, kitisztította. Azután újra a betegszobába ment.~
5 1 | lábizmaiban. Elõször Károly ivott, azután õ. Sokáig, nagyon sokáig.
6 1 | piócákat a húsról. Letépte. Azután elindultak.~Rohantak, és
7 2 | Jupiter közellétét érezte. Azután ledõlt egy dombra. Mindig
8 2 | Philomene kiosont az udvarra, azután a nagy, üres utcákra, melyekre
9 2 | forró vércsermelyek. Mikor azután Philomene könnyekben úszva,
10 3 | összebarátkoztunk. Ettõl fogva azután mindennap elmentem hozzá,
11 5 | szalonba, lefeküdt a díványra, azután benyitott az ebédlõbe. És
12 6 | telefüstölte a szobát, azután pedig dunyhájukkal ágyat
13 6 | porladjon szegény barátjuk.~Azután, mikor a diáktanyán újra
14 6 | gyújtogattak a sötétben. Azután csendben meggyújtották a
15 7 | asszony játszik. Ez a gondolat azután a legvadabb ölelkezésüket
16 7 | gondolatnak a terhével. Azután ijedten vette észre, hogy
17 7 | asszony némán nézett reá. Azután szó nélkül bement a másik
18 7 | fiú lázát, megvizsgálta, azután félrehívta Csert.~- Difteritisz...
19 7 | le. Végigment a szobán, azután megállott az ajtó elõtt.
20 7 | nézett a másik szobába. Azután óvatosan félrehúzta a vékony
21 7 | egyszerre tûzbe borult volna.~Azután elsötétült elõtte a világ.~
22 8 | s a feleség hátul ment. Azután szerelmespárok ballagtak
23 11| Éjfélig beszélgettek együtt. Azután aludni mentek. Mikor magára
24 13| le is kellett vetnem, és azután amúgy legényesen, ingujjban
25 13| halkan, száját befogva nevet, azután lábujjhegyen visszalopódzik
26 14| tekintett az éjszakába, azután gyorsan, lihegve írt, és
27 14| a jó, szelíd Benedeket.~Azután a szoba közepére ment, megállott,
28 15| Gyakran voltak ilyen álmai. Azután egyszerre visszaroskadt
29 15| gõzölõdtek a befõttes üvegek. Azután átszállingóztak a szomszédok,
30 16| dísznövényeket gyökerestül kitépte. Azután lihegve leült a földre,
31 16| elhagyott, sötét utain. Azután megállott, és halk hangon
32 16| Jánosé is.~Lassan-lassan azután kidobálták a szellemi „borzsoák”-
33 16| mondott:~- Rendben vagyunk!...~Azután eltávozott.~1905-1906~ ~
34 17| részegítõ kék levegõbõl, azután kijjebb dugta a fejét, és
35 17| Egy ember jött a határon, azután eltûnt. Egy dal hangzott
36 18| mosolyogtak, õ is mosolygott, azután beballagott az üres terembe,
37 18| sovány, hosszú ujjaival, azután ismét nekitámaszkodott a
38 18| fiatalember hajlongott, azután újra lárma keletkezett,
39 18| vendégek sietve belezökkentek, azután hallatszott, amint elfújták
40 20| délben kelt föl.~Ettõl kezdve azután mindennap átlátogatott,
41 20| bukott ki a reggeli hold, azután újra eltûnt. A Dunán egy
42 21| Lassan lefelé mennek, és azután megállanak.~A PROFESSZOR.
43 21| szobámban. Porol és szellõz, azután elmegy. Délben hozzák az
44 21| elveszett nap az én életem... Azután egy éjszaka, egy meleg júniusi
45 21| egy meleg júniusi éj... Azután egy õszi délután, mikor
46 21| késõbb halad el elõttük. Azután még hallgatják egy darabig,
47 22| manó, és lopva rásandított. Azután lenézett a szirtrõl. Egy
48 23| gyanúsan - helyeselte. Azután kezet fogtak, elváltak,
49 23| a titkos szövetkezetben azután benn volt a fürdõtelep összes
50 23| engemet kinevetni?~Erre azután már dörögve, harsogva, tombolva
51 23| Ettõl az esttõl kezdve azután sanda bizalmatlansággal
52 23| lépéseivel végigjárva a mólót, azután lefeküdt, s másnapig nem
53 23| leány megfogta a kezét. Azután arról kezdett panaszkodni,
54 24| széket, az asztalt, a padlót, azután az ajtókhoz látott. Egy-egy
55 24| korán a hivatalba megy. Azután a fehér pamlagon két selyemszoknya,
56 25| cincogott, mint a patkány. Azután felszökött a konyhába, sót
57 25| szeme beesett.~Egy este azután berohant a konyhába, és
58 26| könyv mellé. Ír és vonaloz, azután átmegy a másik terembe,
59 26| zaját küldje.~Erre a zajra azután felbátorodik. Hangot hall,
60 26| drága kisasszony...~Erre azután mindketten nevetnek. Vasárnap
|