Fejezet

 1 1 |    tisztelettel emeltek kalapot a két furcsa, fakó bársonykabátban
 2 1 |           Kísérletet tett, hogy a két embert közel hozza egymáshoz,
 3 1 |        meggyógyul.~Rögtön rendelt két óriási versenygépet.~Pár
 4 1 |     kapott egy nagy üveg rumot, s két hajtásra teljesen kiitta.
 5 2 |     Emlékezett. Itt találkozott a két versenyfutó daliával. Az
 6 2 |            és talpra állította.~A két fiút azóta nem látta. Eltûntek,
 7 2 |         másnap, szürke hajnalban, két ijedten vakogó, fekete kost
 8 3 |          amint beléptem, mindjárt két kõóriás feje meredt elébem
 9 4 |       volna utoljára. Pedig azóta két év múlt el. Kettõ vagy három?
10 4 |      rohant vele a hajóállomásra.~Két perc alatt odaértek. A fakír
11 5 |           az óráját; régen elmúlt két óra.~Fiatal, erõs ember
12 5 |  keringeni kezdett a szoba. A nõt két éve ismerte. A gyönyörû
13 5 |      elhalt ez, s a fehér ablakon két fénytelen karika jelent
14 5 |       perc múlva újra megjelent a két karika. A cseléd lihegve
15 5 |       ültem, ahol végiglebegett a két karika. Töprengtem az életemen.
16 5 | Öltözködés, vetkõzés mindennap, e két határ közt egészség, betegség,
17 5 |       suhogás.~Az orvos elsápadt. Két lépést tett elõre. Az asszony
18 5 |       vertek a lábai.~- És most a két fakó karika - kiáltott torka
19 5 |           ártatlanok voltak, mint két félõ gyerek. Nem törõdtek
20 5 |           minden gyanúja. Itt nem két szerelmes, hanem két szepegõ
21 5 |          nem két szerelmes, hanem két szepegõ ember-gyerek borult
22 5 |    kelteni. Nem a szerelem, hanem két félõ ember szeretetének
23 5 |          egy kézszorítását. Errõl két álló hétig ábrándozott.
24 7 |     behúzta maga után az ajtót. A két szobát üvegajtó választotta
25 9 |           emeletén, hol állandóan két felhúzó lift közlekedett.
26 11|      fogait villogtatva nevetett.~Két árvával egyedül maradt.
27 11|           Ott talán megnyughatik.~Két nap múlva leutazott hozzá.
28 11|           elsõ emeleten volt az õ két szobája is. Már távolról
29 11|     mentek. Mikor magára maradt a két testvér, az özvegy izgatottan
30 13|       tópartra szivarozni. Már jó két hete lehetett. A fürdõépületben
31 13|         keservesen sírni kezd.~2.~Két órával késõbb. A két kisfiú
32 13|           2.~Két órával késõbb. A két kisfiú a nyaraló külön szobájában
33 14|   csengettyûszót. A csengõ minden két percben felzördült. Tántorogva
34 15|      álmodozott. Szemét lehunyta, két fogsorát egymásra szorította,
35 16|         AZ ÉJSZAKÁBAN~Valamikor - két vagy három éve lehet már -
36 16|   elfelejtettem a tücsök nótáját. Két vagy három éve lehet már.
37 16|          föl bennem, mint akkor - két vagy három éve - a nyári
38 16|       hideg mozdulattal levette a két ezüstforintot, és egy kecses
39 18|         kidagad, mint a pontyé, a két arca elõször felpuffad a
40 18|          egész valója csak ezen a két lapos tölcséren át ömlött
41 18|    rekedtes, nem kellemes hangon.~Két fiatal lány haladt el mellettük,
42 18|           a fekete ár kettévált a két ágazó lépcsõn, s csavarogva-forogva
43 20|        harci kürtökön muzsikált.~„Két hónapja nem voltam már kávéházban” -
44 23|           eltûnt a viharban. Csak két óra múltán jutott eszébe
45 23|       hogy a tengerbe fúlt. Végre két nap múlva, mikor már nem
46 23|        leány követte az erdõbe. A két másik leány kacagása, a
47 24|           Azután a fehér pamlagon két selyemszoknya, kék és sárga,
48 26|     esõben az ázott drótokon most két szomorú rabszolgalélek ölelkezik.
49 27|         Kispörköltet evett, utána két almát, s fehér bort ivott,
50 27|     legszomorúbb embere. Felesége két évvel ezelõtt csalni kezdte,
51 27|        katona képét idézte elõ, a két melegszürke szem csupa puhaság,
52 27|            szemei úgy égtek, mint két kárbunkulus. Keményített
53 27|          A színész földig hajolt. Két hatalmas kezet érzett a