Fejezet
1 1 | szobormásolatokat.~Az öreg unta magát. Csak látta, de nem nézte
2 1 | elkeseredésében mindennap leissza magát, s akkor hangosan zokog.~
3 1 | mondta, hogy gyengének érzi magát, s szeretne lefeküdni. Csakugyan
4 1 | lucidum intervallumban, látta magát undok, állati betegségében.
5 2 | vére arcába csapott. Átadta magát álmainak.~Emlékezett. Itt
6 2 | Csak akkor kurjantotta el magát, amikor célhoz érkezett.
7 2 | ide jött mindig. Levetette magát a földre, bámulta az eget,
8 4 | Egyszerre azonban észrevette magát a leány. Nagyon messze voltak.
9 4 | tartotta. Elég erõsnek érezte magát, hogy itt maradjon. Közönyösen
10 5 | pontja, melyhez tarthatta magát, s úgy beszélgetett a nõvel,
11 5 | terpeszkedtek. Az asszony levetette magát a pamlagra.~- Azért jöttem
12 6 | reájuk hasalt, beleette magát a lelkükbe, mint a csúnya,
13 6 | látszott, hogy jól beletalálta magát új hivatásába, kényelmesen
14 7 | szúrta, még egyszer megnézte magát a tükörben, aztán a férje
15 7 | színpadi komplimenttel ajánlta magát.~- Addio. Estére találkozunk.~
16 7 | Úgy látszik, meghûtötte magát.~Cser rémülten ugrott fel.
17 8 | mesévé finomulva. Látta magát, mint kis fiút. Tágas nagy
18 9 | nem volt képes fenntartani magát azokból a szûkös fillérekbõl,
19 9 | újságíróvá küzdötte fel magát. A szedõgyereknek hanyagul
20 9 | mindég keményen tartotta magát. A görög államférfiak személyeskedése
21 10| Tovább!...~Ásítozott. Unta magát. Maga is gyerek volt még.
22 10| jeges gúnnyal kinevette magát.~Egy év múlva hazajött.
23 10| sokkal fiatalabbnak érezte magát.~Lelkében újra tavasz volt.~
24 11| éjszaka után fõbe lõtte magát.~Aztán jöttek újabb csapások.
25 14| hogy ma nem írhat. Megadta magát a sorsának. Nyugodtan letette
26 15| aztán a szobában találta magát. A férfi a lámpa fényében
27 15| elment az ablaktól. Megnézte magát a tükörben. Csak a báléjek
28 15| leány bizonyára ott feledte magát a sínen, és nem vette észre
29 16| nagyon kényelmesen érezte magát a sokadalomban. Felkönyökölt
30 16| keretében végleg lerombolták magát a Pantheont is. Az emberek
31 16| tépelõdött, míg végre meggondolta magát, és elment a ravatalához.
32 18| zene-zsenik elõtt haptákba vágta magát, mint a muzsika öreg közkatonája.
33 18| szomorú volt, alig bírta már magát, nem is akart eljönni, de
34 21| Menjünk tovább. Nem unja magát, Péter?~PÉTER. Nem.~A PROFESSZOR.
35 21| PROFESSZOR. Igaza van. Ez magát nem érdekli. Menjünk le.~
36 21| A professzor leporolja magát, kezébe veszi botját, megtöröli
37 22| majdnem elnevette volna magát, ha meg nem látja a szemében
38 22| asszony. - Nem szégyenli magát?~- Nem lehet. Nem akarják...~-
39 23| tenger odaadóan adta át magát a nap csókjainak, s a levegõ
40 25| megfenyegette õket.~Anna nem bírta magát tovább türtõztetni, felkelt,
41 27| ajtónak, s festeni kezdte magát.~Egyszerre kinyílt az ajtó,
42 27| színészt, aki tükör elõtt festi magát, és beszélget vele.~- Nõ? -
43 27| térdre roskadt. Azt hitte, magát Mózest látja a Sínai-hegy
|