Fejezet

 1 1 |           követte.~Károly komoran ment el mûtermébe.~Ezután a szülõk
 2 1 | kerékpározni. Elõször igen lassan ment a dolog. Az öreg letaposott
 3 1 |        Azután újra a betegszobába ment.~Mikor feküdni tért, még
 4 1 |          mint egy szobor. Az öreg ment, rohant, vágtatott. Károly
 5 2 |  Tartarosz.~Mikor mindenki aludni ment, Philomene kiosont az udvarra,
 6 4 |           külföldön járt. Japánba ment, hogy egy könyvét megírja.
 7 4 |           legyõzött merészségével ment elõre a part mentén. Mindig
 8 4 |           fakír a part legszélére ment, szeretett volna beleugorni
 9 4 |     oldalára s bûvös könnyûséggel ment a vékony sziklaperemen.~
10 5 |          egész éjjel. Este nem is ment vacsorázni barátai közé
11 5 |        visszatért. A nõ már eléje ment, s remegve állott meg elõtte.~-
12 5 |    elindult. De csak az asszonyig ment. Nem mert bemenni. Ottan
13 7 |         volt; nyomban a szobájába ment, hogy megmosdjék és átöltözködjék.
14 8 |          a férj s a feleség hátul ment. Azután szerelmespárok ballagtak
15 10|          a fiatal tanító Párizsba ment, s kanállal eszi a tudományt.~
16 11|       másikba futott. Majd falura ment. Hiába. Úgy érezte, hogy
17 11|         lámpával valaki csendesen ment le.~A gyászruhás nõ megsemmisülten
18 14|           Azután a szoba közepére ment, megállott, és elmosolyodott.~
19 15|           utakon egy parasztember ment végig. Csizmájának minden
20 15|     szomszédokhoz, vagy a szõlõbe ment. Az ura a pályaudvaron sétált,
21 15|        fehér violacsokrot tûzött.~Ment, ment elõre. Kendõjét ledobta
22 15|        violacsokrot tûzött.~Ment, ment elõre. Kendõjét ledobta
23 16|     fáradt volt. Elmúlt százéves.~Ment, künn, a város kapuin túl.
24 17| gondolkozott, merre menjen, hanem ment egyenesen és vakon, amerre
25 17|      színpadától, hanem nyugodtan ment elõre. Az ázott, tavaszi
26 17|          ebben sem volt bizonyos. Ment tehát elõre, a sarjadzó
27 17|     alvajáró bámult maga köré, és ment, ment elõre a nedves, aranyos
28 17|        bámult maga köré, és ment, ment elõre a nedves, aranyos
29 17|       tudom, honnan jött, és hová ment. Még azt sem mondhatom meg,
30 18|         tudtuk, mikor jött, mikor ment. Reggel üres volt a szobája.
31 20|           követte õt. Õ is Budára ment. A hídfõnél még látta lapos,
32 22|        között a vasúti töltés elé ment, sokszor megállt, s ijedten
33 22|         Másnap azonban új kedvvel ment le a kõpokolba. Úgy érezte,
34 22|           ki, mert csak késõ este ment haza, hogy ágyba dobja véres,
35 22|        világította meg a völgyet. Ment elõre az alvó csendességben.
36 23|       panaszkodni, hogy egy tüske ment be a cipõjébe. Tamás udvariasan
37 24|  Körülötte mély csend. Az ajtóhoz ment, fülét erõsen odanyomta,
38 24|         ezzel is, a baba-szobához ment, amely a kisasszonyé volt,
39 24|          a babát, s az ablak felé ment.~Széthúzta a függönyt. Az