Fejezet
1 1 | acélsárkányoknak... Megolajozta mind a kettõt, szétszedte, kitisztította.
2 1 | erõlködött, hogy utolérje. Mind hasztalan. Húsz-harminc
3 4 | hajóállomás fabódéja elõtt. Mind a ketten szerettek volna
4 4 | a férfiak cigarettáztak.~Mind a ketten megálltak, hátranéztek,
5 4 | mozdult.~Elõrehajlottak mind a ketten. A vihar utolsó
6 4 | küszködve megjelent a hajó.~Mind a ketten fölsóhajtottak.
7 5 | valami zajt. Figyeljen csak.~Mind a ketten hallgatóztak. Csend
8 5 | éppen láttam. De ott volt mind a kettõ. Halkan végigmozogtak
9 7 | színpadi halált. Ezen akkor mind a ketten nevettek. Most
10 10| mellett álló számológép, mind mély ernyedtséget árasztott
11 10| déd- és ükapjáé volt, kik mind mint jámbor református lelkészek
12 11| Remegve ölelte magához mind a kettõt.~Az egyik nagy,
13 11| a nehéz ezüst koporsók mind mellére nehezedtek volna.
14 13| padon ülnek. Lassan-lassan mind az asztalhoz telepszenek.~
15 13| lámpást tesz az asztalra. Mind ülnek és esznek. Hosszú
16 13| van.~AZ ANYA. Mi fázunk mind.~A NAGYAPA. Halvérûek, didergõ
17 13| azt a kövér sárga dinnyét? Mind én szedtem tinéktek.~AZ
18 13| mondta, hogy a madarak már mind elrepültek. Afrikába.~A
19 15| bútorait. Most körülötte volt mind, a régi ágy, az ismert falszõnyeg (
20 15| szobájába.~„Mily utálatosak mind, mind” - mondogatta magában,
21 15| Mily utálatosak mind, mind” - mondogatta magában, s
22 15| még a sötétben.~Elmentek mind. Itt hagyták õt, s ezt a
23 16| azonban ez sem tetszett. Mind úgy gondolkodtak, hogy õk
24 16| Pantheont is. Az emberek mind egyenlõek lettek...~És a
25 17| régi esõmosott szentképek mind ismerõsként köszöntötték,
26 18| elveszett a kacajukban.~Ezalatt mind a ketten az ajtóhoz értek,
27 21| PROFESSZOR. A gázlámpák is mind égnek?~PÉTER. Mint rendesen.
28 21| feljöttek a csillagok?~PÉTER. Mind fönn vannak már. A hold
29 23| Tamás a pad elé ért. Mind a három lány vihogott, és
30 23| a jókedvük. Máskülönben mind egyformán rendelkeztek vele,
31 23| gazok, bestiák vagytok mind. Értetted?~A hang fuldoklott
32 23| maradjatok magatokra, te, õk, mind, mind... buta, szegény,
33 23| magatokra, te, õk, mind, mind... buta, szegény, szerencsétlen
34 24| körülnyaldosta a téglákat, s a kályha mind erõsebben fújta rá édes,
35 25| bámultak a lámpa világába. Mind a ketten némák voltak.~Az
36 25| Aztán reszketve feküdtek le mind a ketten.~Anna félni kezdett.
37 26| hevernek elõtte. Jórészt már mind aludni tért, a nyárspolgári
|