Fejezet
1 1 | nyárspolgárit. S gyûlölni kezdte õt. Érezte, hogy ezek a néma-tétlen
2 1 | tartotta. A rothadás bûzét érezte közelében. A pityókos öreg
3 2 | sem tudta, hogy miért, de érezte, hogy az egész természet
4 2 | mert Jupiter közellétét érezte. Azután ledõlt egy dombra.
5 4 | tudja-e már az õ titkát?~Úgy érezte, hogy igen.~Sokáig hallgattak.
6 4 | hitványságnak tartotta. Elég erõsnek érezte magát, hogy itt maradjon.
7 4 | engedelmeskedik a vihar.~Szédült. Úgy érezte, rögtön magához rántja a
8 5 | kezei alatt meghalt, s õ érezte - pusztán miatta. Tudta,
9 5 | belemarkolt forró ujjaiba, s úgy érezte, amint keze hidegebb és
10 6 | nem is volt szó. Mindenki érezte szelleme nyomását, s nem
11 7 | így, emlékezett, tudta, érezte, egészen így sírt. Most
12 8 | elé tette a hegedûjét. Úgy érezte, hogy életének egész tartalma
13 8 | emberektõl. A keze mozgását érezte, meg az álla szorítását,
14 8 | fenevadak felfalják. Már érezte is a hatalmas bestia selymes
15 10| domborodó mellét kifeszítette és érezte acélos izmait, felpezsdülõ
16 10| így még jobban fájt. Úgy érezte, hogy nemzedékek átka nehezedik
17 10| külföldön egymagában hányódott. Érezte az élet egyhangú, boldog
18 10| most sokkal fiatalabbnak érezte magát.~Lelkében újra tavasz
19 11| kezekkel várta a halált. Érezte, hogy jõ.~Alig egy hóra
20 11| falura ment. Hiába. Úgy érezte, hogy még a vonaton is a
21 11| egy koporsós.~Futni akart. Érezte, hogy menekülnie kell. Robogó
22 14| örömtelen sorozata, s úgy érezte, hogy ez a nap jelképe egész
23 14| kalimpálva végigfeküdt a falon, s érezte, hogy folytonosan nõ, nõ.
24 15| szólította, a férfi hangja, s úgy érezte, hogy valami hideg kígyó
25 15| város után. Napról napra érezte, hogy gyöngül, s reggelenként
26 16| látszott - nagyon kényelmesen érezte magát a sokadalomban. Felkönyökölt
27 16| elállott a lélegzete.~Hörgött. Érezte, hogy elalél. Rövid ideig
28 18| elfordulva - annál inkább érezte, hogy az idegen tekintete
29 20| nyakú kis hercegnõ, s úgy érezte, hogy ebben a környezetben
30 20| Leült egy kõre. Most végre érezte, hogy otthon van, s örökre
31 22| ment le a kõpokolba. Úgy érezte, hogy most gyõzni fog, és
32 23| õ bolond, fájó feje jól érezte, hogy ez az a perc, amikor
33 24| kürtõ sötétségében.~Most érezte elõször, hogy fázik, és
|