Fejezet

 1 1 |        magát. Csak látta, de nem nézte a kis márványtömböket. Cukrot
 2 1 |         s kimeresztett szemeivel nézte apját, amint rohan tovább.
 3 2 | leheveredett az oroszlánbõrre, s nézte az enyhe tavaszi égboltot,
 4 2 |   piszkossá és füstszagúvá tett. Nézte sokáig a põre istent, s
 5 2 |         halni.~A centurio sokáig nézte a leányát, anélkül hogy
 6 4 |         a kikötõoszlopra dõlt, s nézte a nyugtalankodó vizet, a
 7 4 |          kikötött. Halottfehéren nézte. Aztán levette a kalapját,
 8 7 |        felesége földszínû arccal nézte a halottat és a férjét.~
 9 7 |          ravatalra könyökölve, s nézte a halott pisze, fájdalmas,
10 9 |       szelíd lankákon, s bámulva nézte, mint ölelkezik a fekete
11 10|           s fáradt szomorúsággal nézte az iskolatermet, hol - úgy
12 11|         A GYÁSZRUHÁS NÕ~Sápadtan nézte a vihart. Reszketett. Kitekintett
13 11|           A gyenge asszony fázva nézte a fergeteget. A szobában
14 11|     karosszékbe, s mozdulatlanul nézte a sárga fényt.~„Mennyi minden
15 14|        látta a rombolást. Ámulva nézte az asztalon alvó, hosszú
16 15|     sárga padon ült.~Az éjszakát nézte.~A holt ugarakról jövõ altató
17 15|        és õ a férfira tekintett, nézte, hogy ír, s lassan kilopózkodott
18 15|           s reggelenként ijedten nézte sovány, horpadt arcát a
19 15|   ásítozva várta a gyorsvonatot.~Nézte, mint nõ a fekete pont.~
20 18|     egyszer, mikor haragos volt.~Nézte, nézte. Az idegen mozdulatlanul
21 18|       mikor haragos volt.~Nézte, nézte. Az idegen mozdulatlanul
22 20|  Elõvette könyveit. Pipázgatott. Nézte a szûzdohány acélkék füstjét.~
23 20|       nyúlt el elõtte. Talán ezt nézte.~Az arcán csendesen csurogtak
24 22|    emberi szemre hasonlított, és nézte, sokáig mereven nézte. Emlékeztetett
25 22|         és nézte, sokáig mereven nézte. Emlékeztetett ez a szirt
26 23|    rögtön hazautazott, és meg se nézte a fiát.~Szánalom és rémület
27 24|         asszony búsan mosolyogva nézte.~Lekuporodott csendesen
28 24|          mohón, nagy szeretettel nézte a szobát, mintha vízszínû
29 25|     szolgálólány mindezt remegve nézte, és a szívére szorította
30 27|          után. Az ágyban vacogva nézte a sötét, jégvirágos ablakot,
31 27|          A színész mozdulatlanul nézte a fiatalembert. Amint így
32 27|          bálványhoz hasonlított.~Nézte a fiatalember, megreszketett,