Fejezet
1 1 | látogatni, s összeborzadt.~Egyszer este elvitette az apai házba
2 1 | a pálinkára is rákapott.~Egyszer reggel felé, lázkínos, hosszú
3 1 | a kerekekbe keverõdtek. Egyszer úgy leesett, hogy majdnem
4 1 | pezsgõt is ígért neki, ha egyszer majd elhagyja. Összeszorított
5 1 | sokszor elhagyta a fiát.~Egyszer valahogy kezébe kapott egy
6 1 | Mikor feküdni tért, még egyszer megnézte a kerékpárokat.
7 3 | SAKK-MATT~EGY HÁZITANÍTÓ NAPLÓJA~Egyszer este az apám sugárzó arccal
8 3 | látszó délutánon vettük elõ egyszer a sakkot. Aladár megtanított
9 3 | ebben a házban találtam föl.~Egyszer történetesen korábban érkeztem
10 4 | se tudta, hogy mit akar. Egyszer a sötét folyosón feléje
11 5 | Mikor visszanéztem, még egyszer kitekintettem. És ekkor
12 7 | fekete kalapjába szúrta, még egyszer megnézte magát a tükörben,
13 7 | reá.~Cser ezt észrevette. Egyszer, mikor belépett a szobába,
14 7 | szaladt át. Eszébe jutott, egyszer azt mondta a felesége, szeretné,
15 7 | hogy jutott eszembe... egyszer talán úgy is megmondom...
16 7 | földre döntik, megölik.~Egyszer éjjel, mikor az asszony
17 11| Mindig attól tartott, hogy egyszer villám sújtja le. Ha megdördült
18 13| a verandán, és hímeztem. Egyszer csak egy száraz levél csörögve
19 14| kezdett.~- Nem értettem. Még egyszer.~- A betûket kérem egyenként.~
20 15| Sokszor álmodozott, hogy egyszer majd elragadják innen, mint
21 15| lett.~Ha ez a gõgös vonat egyszer megállana...~5.~Az orvos
22 16| fel! - szólottam neki még egyszer.~- Minek? - kérdezte az
23 16| Sokáig, lassan járt a porban.~Egyszer csak észrevette, hogy nincs
24 16| trillázó éneket, amely egyszer - valamikor - hozzám repült
25 18| kontár orgonással beszélt egyszer, mikor haragos volt.~Nézte,
26 18| az oszlopcsarnokban.~Még egyszer hátranézett:~- Várom.~Ezzel
27 21| Fönn pedig a csillagok.... Egyszer, mikor kisgyerek voltam,
28 21| jut. Látom magamat, amint egyszer erre jöttem. Akkor még nagyon
29 23| õrizte.~A fürdõévad kezdetén, egyszer, amikor a tengert nyugtalan,
30 23| egy percre...~Tamás még egyszer visszafordult. A magányos
31 25| kisöprûzték, az ajtóban még egyszer visszafordult, és csúnya,
32 26| egymástól.~- Jó éjszakát... Még egyszer jó éjszakát...~A kis könyvvezetõ
|