Fejezet
1 1 | Már a zajt sem hallotta. Tudta, hogy valaminek történnie
2 2 | ki a szemébõl.~Maga sem tudta, hogy miért, de érezte,
3 2 | futni kezdtek. Philomene tudta, hogy a barnának gyõznie
4 2 | is fakadt örömében.~Nem tudta, hogy mi baja van. Mint
5 2 | hallott Ovidiusról, de mégsem tudta elképzelni, mi hajtja a
6 2 | hozzájuk csatlakozott, mert tudta, hogy az istenek szeretik
7 4 | csecsebecséit. Maga a leány se tudta, hogy mit akar. Egyszer
8 4 | vízpúpok.~Nagyon szenvedett, de tudta, hogy közeleg szenvedései
9 5 | érezte - pusztán miatta. Tudta, hogy nem szabad lett volna
10 5 | Tulajdonképpen izgatott volt; nem tudta megmagyarázni az asszony
11 7 | a hangját ezerféleképpen tudta változtatni. A szeme, az
12 7 | az életem árán is...”~Nem tudta befejezni a gondolatát,
13 7 | Cser azonban, maga sem tudta miért, nem feküdt le. Végigment
14 7 | zokogott így, emlékezett, tudta, érezte, egészen így sírt.
15 8 | annál nyugodtabb lett. Tudta, hogy csak arról van szó,
16 8 | hegedû után nyúlt. Maga sem tudta, miként, hirtelen felállott,
17 8 | állott. Arcán látszott, nem tudta, hogy õ játszik, de szomjas
18 8 | nem bírta abbahagyni. Nem tudta, mióta játszik. De azért
19 9 | ki különös tehetséggel tudta rásózni az athéni hölgyekre
20 16| magasabb régiókba vágyott, mert tudta, hogy Thanatosz csak tökéletesebb
21 17| is volt ennyire bús? Nem tudta senki, még csak nem is sejtette.
22 17| ismerõsként köszöntötték, bár tudta, hogy sohasem járt itt.
23 17| hol volt? Bizonyára nem is tudta. Mint egy alvajáró bámult
24 18| sejtette, mi baja van, de tudta, hogy pár év, pár hónap,
25 18| jött be, s határozottan tudta, hogy látta a pénztárnál,
26 20| tanulta meg a leckéjét. Nem tudta, hogy mit akart, de követte
27 23| mindenki hallotta, de nem tudta senki, mert Tamás mások
28 23| okos és vigyázatos volt, és tudta, mit tesz. Egy órakor, a
29 25| ajtón, akikrõl senki sem tudta, bolondok-e, vagy csak bolondoznak.
30 27| az öltözõ üres volt. Nem tudta, mi történt vele.~Ekkor
|