Fejezet

 1 1 |  átalakította kártyázó szobává. A régi barátait unta, s azok viszont
 2 4 |          a fakír.~Még mostan is a régi. Nyakkendõjét lazán köti
 3 4 |        délután mondott neki. Ez a régi emlék ma is ott lebegett
 4 4 |     fölvillantak a lángok, azok a régi lángok. Aztán újra nyugodt
 5 6 |       halotti pompa, a sok nép, a régi latin ének, a szemfedõ drága
 6 8 |      megváltozott azóta minden! A régi, kedves zongora - nem is
 7 8 |        ültek. Hol vannak ma õk? A régi cselédek szolgáltak föl,
 8 9 |          szeme önkénytelenül is a régi istenek elmosódott alakját
 9 9 |         dívája, kit Agamemnon úr, régi vetélytársa, elhódított
10 10|       neki - minden unatkozott.~A régi szekrény, a zöld asztal,
11 10|          öngúnnyal olvasni kezdte régi, poros füzeteit. Lassan
12 10|           könny gördült.~Minden a régi volt még: az iskola, a templom,
13 10|           Újra maga elõtt látta a régi, fiatal tanítót, borotvált
14 10|      nemzedékek folytonosságát, a régi történetek folytatódását.~
15 10| városokról.~Újra körülötte volt a régi óra, a tábla, a számológép.
16 13|   felolvasunk a nagyapónak valami régi történetet a csatákról,
17 13|         meg tegnap este lábamon a régi seb. Igaz lenne tehát?~AZ
18 15|       Most körülötte volt mind, a régi ágy, az ismert falszõnyeg (
19 15|          Fárasztották, kínozták a régi bútorok, az unalmas, barna
20 17|     Krisztus oly szelíd volt, s a régi esõmosott szentképek mind
21 20|   boldogan feküdt le az este.~Egy régi óra állt a szobájában. Ódon
22 20|          nem törõdött semmivel. A régi lakása felé indult. A kis
23 20|         haldokolva.~Mit tegyen? A régi ismerõsök közül nincs itt
24 23|          lányokra. Fenntartotta a régi barátságot, tegezõdött velük,
25 25|     összefolyt a szeme elõtt.~Egy régi karosszék a homályban olyan
26 27|    képviselte egyedül a kultúrát. Régi színészekre emlékeztetett,