Fejezet

 1 2 |         Campus Martius felé tartott, hol a gyászünnepélyhez elõkészületeket
 2 3 |              a bábokat elõre, hátra, hol jól, hol rosszul. Egyszerre
 3 3 |       bábokat elõre, hátra, hol jól, hol rosszul. Egyszerre aztán
 4 5 |             utolsó, félreesõ termet, hol a lámpáknak áttetszõ árnyai
 5 5 |           szobákba, az õ ebédlõjébe, hol érintetlenül áll még tegnap
 6 6 |              mesélt róla.~- Istenem, hol lehet mostan, vajon gondol-e
 7 7 |             megtörölte a homlokát.~- Hol a te lelked, hol a te igazi,
 8 7 |         homlokát.~- Hol a te lelked, hol a te igazi, becsületes arcod? -
 9 8 |              zongora - nem is tudja, hol van. A nagy kertben idegenek
10 8 |         öregek az asztalfõnél ültek. Hol vannak ma õk? A régi cselédek
11 9 |            bérház negyedik emeletén, hol állandóan két felhúzó lift
12 10| szomorúsággal nézte az iskolatermet, hol - úgy tetszett neki - minden
13 10|         volna annak a tudatára, hogy hol van. Fogait összeszorította,
14 10|              a víz kavicsos fenekét, hol zöld és piros bogarak cikáznak.
15 10|              derekú méhek zümmögnek, hol a kamillás fûben oly jó
16 11|          akart menni ebbõl a házból, hol a halottak emlékkõvé csiszolják,
17 13|             augusztus van, nyár van. Hol még a szeptember, a vénasszonyok
18 13|             a bíbiceket, a gólyákat. Hol a puskánk? Hozzátok ide.
19 16|         vitorlázó naszád, te sziget, hol a boldogok laknak, te költõ-hívó,
20 16|            alacsony üvegház guggolt, hol a nagy levelû, kárminkelyhû,
21 17|       szomorú, rejtelmes álom.~Vajon hol volt? Bizonyára nem is tudta.
22 21|          Menjünk elõre, s megmondom, hol égnek a lámpák, ahogy szoktuk.
23 21|             a lámpák, ahogy szoktuk. Hol vagyunk?~PÉTER. A Ferenc
24 22|          tekintett az öregemberre.~- Hol a pénz, öreg? Elhozta-e
25 27|          Átment a homályos folyosón, hol állandóan a borjúpörkölt
26 27|            egyetlen, utcák homályán, hol petróleumlámpás ég, s elfelejtik,