Fejezet

 1 1 |          látták egymást.~Négy év után elõször lépett a fiatal Károly a
 2 1 |             vacsorára.~A fiú rémülve, elõször hitetlenül, késõbb elborzadva
 3 1 |               tanította kerékpározni. Elõször igen lassan ment a dolog.
 4 1 |           kerékpárok készen állottak.~Elõször kérdezõsködött, hová indulnak,
 5 1 |             karjaiban és lábizmaiban. Elõször Károly ivott, azután õ.
 6 2 |             mindennap a dombhoz, ahol elõször találkozott velük, hiába
 7 5 |            mint a halottaké.~Az orvos elõször kiáltani akart, de ijedtségét
 8 5 |           most elõtte állott ez a nõ. Elõször azt hitte, hogy beteg lett
 9 5 |        fluidum lepi el a szobát, mely elõször a bokáig, aztán a térdig
10 5 |           hálószobába; mohó tekintete elõször is férjének ágyára esett.~
11 7 |               végképpen elvette. Cser elõször azt hitte, hogy õ a beteg,
12 8 |       suttogás felszállott ablakához, elõször zümmögve, majd mindjobban
13 9 |               fogja írni.~Homérosznak elõször tetszett a lázas szerkesztõségi
14 10| összeeszkábált, sátoros színházak, és elõször szégyenkezve, majd hideg
15 15|              megállott, annyi év után elõször - most legelõször megállott
16 18|             mint a pontyé, a két arca elõször felpuffad a beléje szívott
17 20|             azonban mégis fölkereste.~Elõször egy bolond villamoskocsi
18 20|        asszony, egy ember. Most látta elõször, és talán utoljára. Mindez
19 21|             vagyok, és most hallgatom elõször a Duna zúgását. Éjjel a
20 24|             sötétségében.~Most érezte elõször, hogy fázik, és mellén összehúzta
21 24|             ezt a panorámát, s mintha elõször látta volna, megfeledkezett
22 24|            nagyapja ölében egy reggel elõször látta meg a fehér világot.
23 26|             és üres székek. Most érzi elõször, milyen óriási, kietlen