Fejezet

 1 1 |            egy borosüveget lóbázva sovány kezében.~Ilyenkor fölugrott
 2 2 |    egyébkor. A sötétben tündöklött sovány, elegáns zergealakja. Egy
 3 3 |           megtudták, az anyja, egy sovány, õszülõ asszony magához
 4 6 |         tudott neki ellentállni. A sovány fiú pedig, aki filozófiát
 5 6 | lobogásában megjelent elõttük az õ sovány, szomorú képe.~1905~ ~
 6 11|           és álmodó volt. Izmos és sovány fiatalember. Azok közül,
 7 13|       készül a család. A nagyapa - sovány, barna szemû öreg - bojtos
 8 13|           A lombok olyan ritkák. A sovány fák ágai koromfeketék, s
 9 13|            kikandikál, mint valami sovány lábszár. Egy lélek sem jár
10 13|         mint vetkõzik a nagyapa. A sovány, szomorú öregember éppen
11 14|        volt még...~A jó Benedek, a sovány, éhesszínû fiú, izgatottan
12 15|       eltakarta az éjszaka. Néhány sovány nyárfa meg pár fûzfa magasodott
13 15|         reggelenként ijedten nézte sovány, horpadt arcát a tükörben.
14 16|          megdöbbenve tekintettek a sovány, huncut arcú öregemberre,
15 18|    oroszlánsörényét hátrasimította sovány, hosszú ujjaival, azután
16 19|       pergamenszerû, száraz bõrét, sovány agglegényfejét, amint az
17 19|            nem fogja fel a vágást. Sovány, kopaszodó fejét nyugodtan
18 22|          tör a Karsztban. A kõtörõ sovány, vékony emberke. Fekete
19 24|        kiszakadt a selyemderék, és sovány, fûrészporos lába szomorú
20 26|           összefagyaszt mindent.~A sovány, fakó arcú ember egy darabig