Fejezet

 1 1 |        pillanat elõtt még valami halvány, öntudatlan derengés volt,
 2 3 |        lámpát és a leányt, kinek halvány nyakát az ellenzõ fehér
 3 3 |    odatûzött drága ék. Körülötte halvány fényfoltok remegtek, mintha
 4 5 |         volt.~Maga elõtt látta a halvány, fiatal leányt, ki aznap
 5 5 |          jég. Homlokukon azonban halvány derû játszadozott. Lassan-lassan
 6 6 |          aranyos fénykarikája.~- Halvány arcú, aranyszõke hajú fiú
 7 7 |     teleszórták kései rózsákkal, halvány, szagos virágokkal. Szótlanul
 8 8 |    holdvilágos estén az õ szõke, halvány anyjával. A kékes holdfény
 9 8 |          járnak. S az õ szomorú, halvány anyja régen-régen meghalt.~
10 10|         mint az áldozni készülõ, halvány leányok.~- Folytasd, Virágh! -
11 12|         fehér dalukat.~Bella, te halvány lány, téged is látlak. Állj
12 12|         Lehajtom véres fejemet a halvány tálra.~Várok.~1906~ ~
13 13| kulcslyukon még mindig a gyertya halvány, átszûrt fénye sugárzik.
14 15|    Leborult az ágyra. Az ablakon halvány fény szûrõdött be, esteledett.
15 16|          beléd merülök és imádom halvány arcodat, mint magyar, pogány
16 18|     utolsó kottájának másolatát, halvány arcképeit és azt a képet,
17 18|           Csak barnás arca kissé halvány, mintha nem aludt volna
18 21|    PROFESSZOR. Sötétzöld?~PÉTER. Halvány.~A PROFESSZOR. Halványzöld.
19 25|   hajfürtökkel, kinyílt szemmel. Halvány, úri szája alázatosan csókolja