Fejezet

 1 1 |            evõ és sokat alvó ember félt ettõl a világban naggyá
 2 1 |        óriástól, kit maga nemzett. Félt a saját vérétõl. Eszébe
 3 1 |     homloka kopogott és lüktetett. Félt, hogy megõrül. A fejét belemártotta
 4 1 | tekintélyre tett szert, s apja úgy félt tõle, mint a kutya a gazdájától.~
 5 1 |           Üldözési rohamai jöttek. Félt mindenkitõl. Azt hitte,
 6 1 |      ágynemûit, az ingét föltépte, félt a megfulladástól s a haláltól.
 7 4 |          tekintett a mozgó égre, s félt és lihegett a belsõ láztól.
 8 5 |           szégyenlette bevallani - félt.~Nagy lépésekkel mérte végig
 9 5 |          elõtte minden, csak attól félt, hogy ez a nõ elszakad tõle,
10 8 |      oroszlánketrecbe dobták õt, s félt, hogy a kiéhezett fenevadak
11 10|             2.~Küzdött a sorsával. Félt attól, hogy élete egy bárgyú
12 11| kalitkájában.~A vihartól különösen félt. Ez a háborgás a beteljesedés,
13 11|          után gyakran az utcára is félt kimenni. Azt hitte, hogy
14 11|        némán térdre rogyott.~Azóta félt mindentõl és mindenkitõl.~
15 14|             lihegve írt, és mintha félt volna valamitõl, kipirult,
16 22|       famadárnak. Maga is többször félt ebben a kopár csendességben.
17 25|        ketten.~Anna félni kezdett. Félt az éjszakától, a sötét szobáktól,
18 25|       szobáktól, az üres terektõl; félt mindentõl. Ha esténként
19 25|          Anna már fényes nappal is félt. Nótázó kedve elmúlt, szeme