Fejezet

 1 1 |    rendszerint belépett Károly anyja, hogy köszöntse a javíthatatlan
 2 1 |  megállt a zöld vaskapu alatt, anyja kitárt karokkal repült elébe.~
 3 1 |  felelt együgyû kérdéseire. Az anyja sokat sírt. Kísérletet tett,
 4 1 |        üvöltés hallatszott ki. Anyja kétségbeesetten törte a
 5 1 |        éjjel nem aludt semmit. Anyja éjféltájban még hallotta
 6 3 |        Mikor ezt megtudták, az anyja, egy sovány, õszülõ asszony
 7 3 |     dobogását is hallottuk. Az anyja rendesen ott állt az ágynál,
 8 3 |  marasszák...~Aladár kacagott. Anyja mosolyogva várta a gyõzelmet.~-
 9 3 |    Sakk! - szólt Aladár, és az anyja boldogan mosolygott. Én
10 8 | megfájdult, s némán lehajtotta anyja vállára. Aztán kimentek
11 8 |        S az õ szomorú, halvány anyja régen-régen meghalt.~Mily
12 9 |        város, de az apja és az anyja igen. Az apja fizetõpincér
13 9 |   legforgalmasabb kávéházában, anyja pedig egy végtelenül bájos
14 9 | Szegény Homérosznak meghalt az anyja, s õ már nem volt képes
15 15|      unalomban. Az apja meg az anyja már hájas parasztemberekké
16 15|        tért vissza a lélek. Az anyja az ablak elé vitte a karosszéket,
17 15|        visszajött az apja s az anyja. A lámpát megtisztították
18 15|       nem eszel? - kérdezte az anyja.~- Nem vagyok éhes.~- Megint
19 24|    mióta meghalt kék szemû kis anyja, napról napra piszkosabb