Fejezet

 1 1 |       silány koronájukat. Szavait mély csend követte.~Károly komoran
 2 1 |       aztán elfáradva lefeküdt, s mély álomba merült. A beteg lélegzet
 3 1 |      álltak a hegyek, s elõttük a mély hûvös folyó.~Atyja gépe
 4 2 |      másik fekete, tüzesszemû, és mély sebhely sötétlett homlokán.
 5 3 | mosolyogtam az érzékenységemen, s mély szánalommal, majdnem szeretettel
 6 6 |       György másképpen értette. Õ mély ember volt. Lángész.~Elmosódó
 7 7 |           egymást. Az asszony egy mély, színpadi komplimenttel
 8 7 |         idegenné vált, a szavakba mély bánat, hideg gyanakvás lopódzott.
 9 9 |      Visszavonulásának igazi okát mély homály borította.~Homérosz
10 10|     mellett álló számológép, mind mély ernyedtséget árasztott a
11 11|           volt, a párna kõkemény. Mély hangon, idegenszerû komolysággal
12 11|  nehezedtek volna. Fülében távoli mély vizek moraja zúgott. Hallotta
13 14|         íróasztallal szemben levõ mély pamlagba süppedt bele. Kinyújtózkodott,
14 16|  származik kín és szenvedés, csak mély, örök nyugalom és boldog
15 17|         között. Mellette a temetõ mély árka zöld, pállott vizével,
16 18|      TROMBITÁS~A színházi zenekar mély pincéjében - zöld ernyõs
17 23|         vágyak nehezedtek.~Benn a mély utakon parázsosan vibráltak
18 24|           szabad mezõn. Körülötte mély csend. Az ajtóhoz ment,