Fejezet

 1 4 |      is tudja biztosan. Milyen különös. Egy idõben a fakír mindennapos
 2 5 |                                KÜLÖNÖS LÁTOGATÁS~Az orvos feltekintett
 3 5 |        újra hallotta a suhogó, különös neszt. Valaki jár a szobában,
 4 5 |       s udvariasan bevezette a különös látogatót. Felgyújtotta
 5 5 |        nap fájt a fejem, s egy különös melódia döngött a fülemben.
 6 9 |        bájos divatáruslány, ki különös tehetséggel tudta rásózni
 7 11|       hajszál éles fénye.~Künn különös, sárgásbarna homályba borultak
 8 16|       verik a bõrrel bevont és különös fakalapácsok. Most csak
 9 16|   éjszakába. Oly fájó, édes és különös volt, hogy egy tücsök valahol
10 16| délutáni álmát a víz, s valami különös, kemény felfelé-nyomást,
11 20|        volna el.~Prassz Kázmér különös ember volt. Az ismerõsei
12 20|   Napközben azonban dolgozott. Különös és fontos munkái voltak.
13 21|   Várjunk egy kicsit. Ez olyan különös, olyan érdekes, olyan szép.
14 23|      és a lányok között valami különös, pajtáskodó barátság fejlõdött
15 23|       elvörösödött. Soha ilyen különös, ragyogó férfiszemet nem
16 24|       Vera körülnézett. Valami különös boldogság szorította a szívét,
17 24|       a szemei, akkor is ilyen különös boldogságot érzett a vérében.
18 27|      este ébredtem fel. Milyen különös ilyenkor a város. Az emberek