Fejezet

 1 2 | bárányfelhõk kergetõztek.~Nagy, kék szemei tágra nyíltak, rámeredtek
 2 7 |            alszik, föléje hajolt. A szemei tágra nyíltan, ragyogva
 3 8 |            érzelem felduzzasztotta. Szemei egy pontra szegezõdtek,
 4 9 |          akarta megírni, mely éppen szemei elõtt folyt le.~Idõközben
 5 10|     megfájdult a feje. Nagy, fekete szemei égtek, s mikor maga köré
 6 14|             könnyes és kivörösödött szemei az álommal küszködve pislogtak,
 7 14|         gázlángokat is eltakarta. A szemei elsötétültek, a gigászi
 8 19|            petyhüdt undor vonaglik. Szemei hamvasan, kiégetten meredtek
 9 20|         Melle gyorsan emelkedett, a szemei égtek. Megnézte az óráját.
10 22|             a csákányát a sziklába, szemei szikráztak, lendülõ karjai
11 22|            lepték volna el, beesett szemei nedves tûzben égtek, jóllehet
12 24|           szekrényrõl. Nagy, fekete szemei egyszerre kinyíltak, s jól
13 24|            is ilyen tágra nyíltak a szemei, akkor is ilyen különös
14 25|        falra. Az öreg cseléd szürke szemei kémlelve meredtek reá. Anna
15 26|         forró villanylámpáktól fáj, szemei vörösek, alig várja a reggelt.~
16 27|     látszott. Állán érdes borosták. Szemei körül az álmatlanság karikái.
17 27|            ember. Arca karminvörös, szemei úgy égtek, mint két kárbunkulus.