Fejezet

 1 2 |             lélegzete meggyorsult, forró vére arcába csapott. Átadta
 2 2 |           hideg arcán megfagytak a forró vércsermelyek. Mikor azután
 3 2 |       tépte. Szemeibõl csurogtak a forró könnyek.~- Ó Adonisz, Adonisz!~
 4 5 |           jéghideg kéz belemarkolt forró ujjaiba, s úgy érezte, amint
 5 7 |     féltékeny lett reá, hogy ezt a forró nõt egykor hideg, hüllõkarjaival
 6 7 |        ügyetlen kézzel simogatta a forró, sajgó fejecskét. Aztán
 7 8 |           volt minden. A csillagok forró remegéssel ragyogtak. Távolról
 8 8 |           bestia selymes talpát és forró lihegését, már látta is
 9 8 |          szenvedélyét, vére minden forró vágyát és bánatát beléöntötte.
10 10|          az iskolát, arcára néhány forró, kövér könny gördült.~Minden
11 12|          zsebkendõm megtelt piros, forró, nyúlós vérrel. Gondoltam,
12 16| incselkedésedre lassan lecsavarják forró lámpáikat, és fájó fejjel,
13 17|            minden csupa vér, csupa forró buja tavasz, csupa csók
14 17|         csillan fel az õsz, s csak forró testén érzik még a tavasz
15 19|          átmelegszik minden, a sok forró tollpihe, mint valami lángbokor
16 26|            amin nincs ott az ember forró keze nyoma, megöli õt, és
17 26|     csöngetés riasztja fel. Feje a forró villanylámpáktól fáj, szemei