Fejezet

 1 1 |    vésõnek. A legyek zsibongtak benne. Reggeltõl estig tétlenül
 2 2 |  sikálta a kék pengét, meglátta benne kacagó arcát, fehér fogait,
 3 6 |           A testvérünk halt meg benne...~- Senki nem szeretett
 4 7 | csókoknak visszhangját keltette benne. Az érintetlen, puha leány
 5 8 |         életének egész tartalma benne van. Gyerekkorától kezdve
 6 11|   félelme mozgássá változott át benne. De egy lépést se bírt tenni.
 7 13|    olyan szívesen ellubickoltak benne. Öröm volt nézni. A fürdõs
 8 13|        ilyenkor hûvös, és nincs benne senki sem. Inkább bemegyünk
 9 15|      alighogy éppen elférhetett benne), lihegve jutott el a kapuig,
10 16|          Sötét van. Nincs senki benne.~Egy pillanatig még kopog
11 18|         halál csírái fakadoznak benne. A többiek, akik körülötte
12 18|       zenéhez, de tisztelet élt benne, egyes zene-zsenik elõtt
13 20|      egy rugó pattant volna meg benne.~Most már nem törõdött semmivel.
14 23|       vizek dörgéséhez, de volt benne valami ismeretlen, üres,
15 23|   koponyájában.~Hogy mi forrott benne, senki sem sejtette.~Tamás
16 23|         a leányt. Gyönyörködött benne. Olyan volt, mint egy dühös,
17 26|     lassan szomorúsággá zsibbad benne, és arra kényszeríti, hogy