Fejezet

 1 1 |              Egy cseléd kinézett az ablakon, s hirtelen ijedve csapta
 2 3 |             néztünk, kibámultunk az ablakon, együtt unatkoztunk.~Ilyen
 3 5 |            kísértetekben.~- Azon az ablakon néztem ki. S akkor történt
 4 5 |          Aztán elhalt ez, s a fehér ablakon két fénytelen karika jelent
 5 5 |             Halkan végigmozogtak az ablakon, aztán eltûntek. Kiáltani,
 6 10|        egész életre.~Kitekintett az ablakon. A barackfák újra fehérben
 7 11|          Reszketett. Kitekintett az ablakon s látta a tölcséresen hullámzó
 8 15|          szobájukig feketéllett. Az ablakon a vérvörös alkony égett.~
 9 15| felsikoltott.~Leborult az ágyra. Az ablakon halvány fény szûrõdött be,
10 16|         szürkületkor. Kihajoltam az ablakon, s szinte beleszédültem
11 20|       emberek daloltak az utcán. Az ablakon át beszûrõdõ portól égett
12 23|        tudod? A múltkor kiugrott az ablakon, s beszökött éjjel a kertünkbe -
13 23|      fehéren, a holdvilágban. Mi az ablakon át néztük. Arcát a hold
14 24|     lámpafényben ragyogó jégvirágos ablakon, és szájára tapasztotta