Fejezet

 1 2 |         az örök istenekre utalt, kik Philomene életét kívánják.
 2 3 |      hajladoztam a háziak elõtt, kik hideg jóindulattal váltottak
 3 5 |          ember volt, azok közül, kik természetüknél fogva szépek
 4 5 |       így csókolnak a gyermekek, kik haldokló anyjukat akarják
 5 10|    atyjáé, déd- és ükapjáé volt, kik mind mint jámbor református
 6 10|      elgondolkozott azok sorsán, kik az életet hazudják, és nem
 7 12|  kancsóban, te áldott. De mondd, kik jönnek utánad? Ki az a nagy
 8 15|        politikusok, miniszterek, kik a világ sorsát intézik.
 9 16| szerelmesek szemén villansz meg, kik a nyári lombok alatt egy
10 16|        még inkább a jó anyákhoz, kik megszoptatják az õ síró
11 16|         tüzével ölelgeti azokat, kik nem méltók reá, s míg mások
12 16|          élvezzenek mifelettünk, kik éppen olyan emberek vagyunk,
13 22|          lehet. Nem akarják...~- Kik?~Az öreg összeráncolta szemöldökét,