Fejezet

 1 3|               Tarékhoz. Ma az ezredes úr Aladár tanítójának fogadott meg...~
 2 3|               faragványos tölgyfa ajtón. Aladár kelletlenül nyújtotta felém
 3 3|             vettük elõ egyszer a sakkot. Aladár megtanított játszani, s
 4 3|                  az övé volt a gyõzelem.~Aladár azonban hamar megszokta
 5 3|                 Másnap azonban megláttam Aladár elaszott alakját, mosolyogtam
 6 3|                  azelõtt sohasem láttam. Aladár nem volt otthon. Leültem
 7 3|          rendeznem kell a gondolataimat.~Aladár az utolsóban volt, az orvosok
 8 3|           szunyókáltak a színes edények. Aladár a vörösbársony tolószéken
 9 3|            csillogó teremben elhangzott. Aladár a rendesnél is idegesebb
10 3|           ruhában.~A játék tovább folyt. Aladár elõtt egy csomó báb hevert.~
11 3| szórakozottságomban egyik bábhoz kaptam. Aladár hirtelen felugrott, s a
12 3|               hogy a földön marasszák...~Aladár kacagott. Anyja mosolyogva
13 3|                 szorult.~- Sakk! - szólt Aladár, és az anyja boldogan mosolygott.