Fejezet

 1 6 |              tudták elképzelni, hogy mindez azért az emberért van, aki
 2 12|       langyos vérhullám, azt hittem, mindez csak bolondság. A zsebkendõm
 3 12|              kegyetlen vastigris. De mindez álom és ostobaság volt.
 4 13|              melankóliája lengett, s mindez olyan furcsa és szomorú
 5 15|              külváros sötét utcáiba.~Mindez oly furcsa volt, hihetetlen,
 6 17|        vállát vonta, és suttogott.~- Mindez olyan, mint egy álom...
 7 17| szertezüllött a levegõs magasságban. Mindez fájt neki, hogy szinte könnyezni
 8 17|    ismeretlen, elhagyott sírhalomra.~Mindez olyan, mint egy szomorú,
 9 19|         csillagtalan, nyári éjszakán mindez mintha újra megtörténne.~
10 20|          elõször, és talán utoljára. Mindez olyan szomorú volt, hogy
11 21|      reggelig. Nem jöttem ki. S most mindez eszembe jut. És ez úgy fáj...
12 27|             hevesebb ütemben csalta. Mindez nem látszott meg rajta.