Fejezet

 1 3 |    leveleire bámult. Nagy fejében, melyet selyempuha szõkeség borított,
 2 3 |      letépem azt a hazug aureolát, melyet finom és fehér arisztokratakezek
 3 5 |        visszatért beléjük az élet, melyet egymásból merítettek. Annyi
 4 7 |         azt a csipkés könnyûséget, melyet a férjétõl kapott. A sárga
 5 7 |          választotta el egymástól, melyet vékony vászonfüggöny takart
 6 8 |      korgott az éhség. A csodának, melyet egy öblös faváz, egy csomó
 7 9 |            nagyszerû költeményrõl, melyet egy ábrándos ifjú tervezgetett
 8 16|        menet indult a Pantheonhoz, melyet a fenséges nép épített az
 9 18|           fölött lógott a maszkja, melyet a halotti lárva után öntöttek.
10 18|          lenne a hosszú utazástól, melyet meg kellett tennie, míg
11 20| megvacsorázta a vastag aludttejet, melyet zöld bögrében tett eléje
12 20|  mosolygott. Nem árulta el titkát, melyet reggel hat óra felé, a bor