Fejezet

 1 5 |      félek ma mindenkitõl, aki idegen. Ettõl a félelemtõl futottam
 2 5 |     menekülés.~Némán nézték az idegen tárgyakat, s egymás szemébõl
 3 11|        A lakás barátságtalanul idegen volt, a párna kõkemény.
 4 17|   tavasz. Az ablakban könyöklõ idegen tág tüdõkkel szívta magába,
 5 17|   emlékei sírtak. Ez a szomorú idegen talán szerelmes volt egy
 6 18|   annál inkább érezte, hogy az idegen tekintete hívja, átfúrja
 7 18|      nyugodtan hátrafordult az idegen, s reá nézett.~Reám néz?~
 8 18| haragos volt.~Nézte, nézte. Az idegen mozdulatlanul ült. Nagy
 9 18|        vállára tette kezét.~Az idegen hátrafordult, és a szemébe
10 18|    most hebegni kezdett, de az idegen - nagyon természetesen -
11 18|          Vigyázzon - mondta az idegen -, nem szeretném, ha más
12 18|       cipõiket az ajtó elé.~Az idegen nyugtalankodni kezdett,