Fejezet

 1 3 |     komor fellegeivel a szobára feküdt volna: elvette látásunkat,
 2 6 | illedelmesen összetett kezekkel feküdt elõttük. Néha-néha mintha
 3 7 |  mozdulatlanul, lélegzettelenül feküdt, hogy azt higgye, alszik,
 4 7 |      arccal, homályos szemekkel feküdt a párnák közt, s már nem
 5 7 |       maga sem tudta miért, nem feküdt le. Végigment a szobán,
 6 8 |   mindenütt illatoztak.~S õ ott feküdt az ágyon, ruhásan, hosszúra
 7 10|        kávéházba járt, és késõn feküdt le. Bohém akart lenni. A
 8 16|       sár, de õ azért csendesen feküdt lenn, s szemlélte a csillogó
 9 16|        A halott a szoba közepén feküdt. Szemeire nagy ezüstforintosokat
10 18|        sötétedõ. A köd vastagon feküdt a városon, az emberek küszködtek
11 18|      szólt, mintha valami bánat feküdt volna a mellén. Többször
12 20|      magában Kázmér, s boldogan feküdt le az este.~Egy régi óra