Fejezet

 1 5 |      fog menni.~- Uram, higgyen nekem. Oly jólesik elbeszélni
 2 6 |    akart dolgozni. Ki parancsol nekem? Én. Ki nagyobb úr nálam?
 3 7 |    utoljára léptél fel. Add ide nekem, ajándékozz meg vele.~Az
 4 12|  vérzenek el. De mit ér az most nekem? Állj ki, Bellám az országútra,
 5 13|  fénylett. S ekkor úgy tetszett nekem, mintha a végtelen õszi
 6 16|       és gyönyörû dalt dalolnak nekem.~Szemben állok tehát veled,
 7 16|         orkánokkal hányatsz, de nekem csak szemhéjamat kell lehunynom,
 8 16|         könny szent.~Danoljatok nekem szomorú nótákat, miket még
 9 19|     párbaja.~- De magyarázd meg nekem, mibõl él akkor ez az eladósodott
10 21| tûzpontot, s akkor úgy tetszett nekem, mintha mindegyik egy nagy
11 21|       is értheti.~PÉTER. Értem. Nekem is volt egy testvérem, aki