Fejezet

 1 1 |    semmit. Anyja éjféltájban még hallotta izgatott lépéseit, aztán
 2 1 |    Károly fülelt. Már a zajt sem hallotta. Tudta, hogy valaminek történnie
 3 5 |          ebédlõbe. És ekkor újra hallotta a suhogó, különös neszt.
 4 7 | világosságot, a felesége hangját hallotta az ajtón kívül:~- Te vagy,
 5 8 |         vert, hogy minden ütését hallotta. Kábult és részeg volt.
 6 11|          hullámzó porfergeteget, hallotta a hajlongó fák nehéz sóhaját.
 7 11|        mély vizek moraja zúgott. Hallotta a nagy hullámok rohanását,
 8 14|       hangját sokszor álmában is hallotta. Ilyenkor zsibbasztó bizsergést
 9 14|        ült. A szíve dobogását is hallotta, s most szentül hitte, hogy
10 23|         fel az erdõben, mindenki hallotta, de nem tudta senki, mert
11 25| Botorkált elõre. A nagy csendben hallotta léptei zaját és szíve hangos