Fejezet

 1 5 |      ijedten tolta hátra a széket. Felkelt, s lassan szétnézett a villanyfényes
 2 5 |        beteghez hívják. Bizonyosan felkelt az inasa, magyarázgatta
 3 5 | bekandikált az elsõ napsugár.~A nõ felkelt. Egy szót sem szólt a férfinak,
 4 7 |             sajgó fejecskét. Aztán felkelt, megigazította nehéz, szõke
 5 8 |          minden gondolkozás nélkül felkelt, elõkereste ládájából a
 6 8 |      törtetett fel, s visszaesett. Felkelt. Hajrá, hajrá, tovább! Halhatatlan
 7 15|            ember levágta a villát. Felkelt az asztaltól, haragosan
 8 23|         Nem érted? Jöjj ide!~Tamás felkelt a homokból, zsebre dugta
 9 24|       zsibbadtság lepte el. Lassan felkelt a helyérõl, és a puha szõnyegen
10 25|            találta a sarki rendõr. Felkelt a nap, vöröses pára szüremlett
11 25|          magát tovább türtõztetni, felkelt, az öreg cselédhez futott,