Fejezet

 1 1 |          volt, kirõl egy darab óta sem a társulattudósítások, sem
 2 1 |         sem a társulattudósítások, sem a napilapok személyhírei
 3 1 |        mûvészt.~Nem sikerült semmi sem. Mikor elzárták elõle az
 4 1 |       elájult, s másnap a világért sem akart a nagy kerekû, zúgó
 5 1 |    gyógyításáról természetesen szó sem lehet, legfeljebb csak halálos
 6 1 |          Károly fülelt. Már a zajt sem hallotta. Tudta, hogy valaminek
 7 2 |          tisztíthatta ki. Világért sem adta volna az otromba rabszolgák
 8 2 |     csordultak ki a szemébõl.~Maga sem tudta, hogy miért, de érezte,
 9 2 |          Az erdõben nem volt senki sem; a gyér levelû fák közül
10 2 |           mezõkön, melyeknek végét sem láthatta, és imádkozott
11 3 |        mellette ültem, és talán el sem tudtam volna lenni nélküle.~
12 3 |          hogy már az anyanyelvemet sem értem, oly idegenszerûen
13 4 |          megírja. Azóta semmi hírt sem adott magáról. Vajon tudja-e
14 4 |           a félhomályban. Egy izma sem rándult.~Egyszerre azonban
15 4 |         közeledett hozzá. Még most sem. A haját dacosan tépte a
16 4 |           simult hozzája, de õ meg sem mozdult.~Elõrehajlottak
17 5 |          ereszkedett le. Egy ablak sem volt már világos a nagy
18 5 |    lelkiismerete.~Nem talált sehol sem nyugalmat. Átment a szalonba,
19 5 |           mindig nem értett semmit sem az egészbõl, nyugodtan átmutatott
20 5 |        szabad szépítgetnünk semmit sem; számolnunk kell a tényezõkkel.
21 5 |          merek hazamenni még akkor sem...~- Ne értsen félre, asszonyom.
22 5 |         hazakísérem...~- Még akkor sem merek hazamenni.~Az orvos
23 5 |        volt ebben semmi gyengédség sem, s inkább hasonlított a
24 5 |               A suhogást.~- Semmit sem hallok.~- Ugyanaz a suhogás.~
25 5 |          felnézni, de még mozdulni sem. Az õrület környékezte.
26 5 |           Még annak a gondolatától sem ijedtek meg, hogy esetleg
27 5 |      indulatok harsogó háborújában sem tudott a szerelemre gondolni.
28 5 |   ábrándozott. Most azonban semmit sem érzett az édességbõl. Mellette
29 5 |           az ajakát, s esze ágában sem volt a szerelem. Lényegtelennek
30 5 |             A nõ felkelt. Egy szót sem szólt a férfinak, egy intéssel
31 5 |           a férfinak, egy intéssel sem kötelezte hallgatásra. A
32 5 |     kötelezte hallgatásra. A férfi sem szólt. Elváltak.~Boldogan
33 6 |       tanulni próbáltak, de sehogy sem sikerült nekik.~- Szegény
34 6 | kényelmesen elnyújtózott, és ügyet sem vetett rájuk.~- Ez György?
35 6 |            Ez az ember, akit senki sem vett komolyan, halálos komolysággal,
36 7 |       falánk, mérges pók. Nem volt sem éje, sem nappala. Várakozott
37 7 |      mérges pók. Nem volt sem éje, sem nappala. Várakozott a percre,
38 7 |       mindketten, s egy pillanatig sem mentek el a ravataltól.
39 7 |        átlátni. Cser azonban, maga sem tudta miért, nem feküdt
40 8 |   fojtogatta. Nem volt egy fillére sem.~A szoba ablakai nyitva
41 8 |          kis jószágot.~Egy cseppet sem volt meghatva a pillanat
42 8 |            hegedû után nyúlt. Maga sem tudta, miként, hirtelen
43 9 |   lelketlen, fás stílust, s eszébe sem jutott, hogy költõi képekkel
44 9 |       Hirlap-nak. Ekkor már eszébe sem jutott, hogy a bolond istenek
45 9 |   bámulatosan kifejlõdött, s senki sem volt ügyesebb az államélet
46 9 |           koporsónál azonban senki sem emlékezett meg egy félbenmaradt,
47 10|        feketekávés csésze senkinek sem állott a kezében oly rosszul,
48 10|         arcával, mintha egy szemet sem öregedett volna meg húsz
49 11|         kikerülte. Hajóra világért sem száll volna.~Reggel fölkelt,
50 11|     pamutkendõjében.~De nem tudott sem nevetni, sem sírni.~Mikor
51 11|            nem tudott sem nevetni, sem sírni.~Mikor a férje meghalt,
52 11|            és vidékre utazott. Ott sem volt maradása. Egyik városból
53 11|          ül a fekete árnyék. Sehol sem bírt szabadulni tõle. Bizalmatlan
54 13|      vénasszonyok nyara? Talán meg sem érjük...~AZ APA. Ilyenkor
55 13|           AZ APA. A víz csobogását sem lehet hallani, mint nyáron.
56 13|            nem hallom.~A MÁSIK. Én sem...~AZ APA. Csak a békák
57 13|            vígak leszünk, hogy meg sem ismernek bennünket, ha hazajövünk.~
58 13|        hûvös, és nincs benne senki sem. Inkább bemegyünk majd vacsora
59 13|          is költözött.~AZ ANYA. Én sem szeretek ilyenkor õsz felé
60 13|          sovány lábszár. Egy lélek sem jár az utakon, csak a homályos
61 13|         EGYIK. A nagyapa már rágni sem tud. Te láttad, hogy a mama
62 13|       járni meg szaladni. A szemük sem lát jól. Vakok. Az iskolában
63 13|  hallgatózik. Nem hall semmi neszt sem. Félretolja a záron levõ
64 14|    kiáltozott az asztalon, s észre sem vette, hogy a csengettyû
65 14|          Hallgatózott. Semmi neszt sem hallott. Csendesen virradt.
66 15|      játszott már - a hangjegyeket sem látta jól -, kalimpálva,
67 15|           a sárga állomás épületét sem látta.~A hideg vasrudakat
68 16|     csontváz.~Az erdõn ekkor senki sem volt. A hideg szél egyedül
69 16|            szenvedésteket senkivel sem éreztetitek, csak a gyönyört,
70 16|         felséges népnek azonban ez sem tetszett. Mind úgy gondolkodtak,
71 16|          úgy gondolkodtak, hogy õk sem különbek náluknál, s lassan-lassan
72 17|      kalandozhatott erre, de ebben sem volt bizonyos. Ment tehát
73 17|         sejteni, miért, hiszen azt sem tudom, honnan jött, és hová
74 17|        jött, és hová ment. Még azt sem mondhatom meg, hogy ez a
75 18|        Életrendjébe semmi változás sem esett. Korán kelt, erõsen
76 18|          orgonabokrai között. Maga sem sejtette, mi baja van, de
77 18|   elvegyült a többi közé, és észre sem vették. Most már nem is
78 18|         beszélgettek.~Egy pillanat sem telt bele, s a trombitás
79 18|         sohasem szólt hozzánk. Azt sem tudtuk, mikor jött, mikor
80 19|    rezdülései, különben színtelen, sem kék, sem sárga, sem zöld,
81 19|       különben színtelen, sem kék, sem sárga, sem zöld, csak kétségbeesetten
82 19|     színtelen, sem kék, sem sárga, sem zöld, csak kétségbeesetten
83 19|            egészen nyugodt. Semmit sem akar tõled. Most egyszerûen
84 19|         hadonász. A segédek semmit sem vesznek észre, csak én látok,
85 20|          közül nincs itt már senki sem. Idegeneket nem akart háborgatni.
86 21|           hallani.~PÉTER. A kocsik sem zörögnek.~A PROFESSZOR.
87 21|           láttam semmit. A világot sem láttam, és mostan csak ez
88 21|            csak ez fáj. Soha, soha sem fogom látni többé. A zsebkendõjét
89 21|        buta cél felé. Miért? Magam sem tudom már. Könyvek voltak
90 22|         Ember több napi járóföldre sem akadt. Mikor szürke hajnalban
91 23| nyugtalankodtak, de azért senkirõl sem beszéltek annyit, mint róla.
92 23|   szándékáról. Ámde errõl senkinek sem szólt, s titkait mindig
93 23|             eredménytelenül. Senki sem hitte, hogy elvergõdhetett
94 23|            mi forrott benne, senki sem sejtette.~Tamás azonban
95 24|        ameddig a szem elért, sehol sem lehetett látni csak egy
96 25|            az ajtón, akikrõl senki sem tudta, bolondok-e, vagy
97 25|           kérdezte:~- Ki az?~Senki sem felelt.~Elérte a kutat.
98 26|      csendben azonban még moccanni sem mer.~Amint így tétovázik,