Fejezet

 1 1 |           csak kõmûvesmunkát végeztek volna, vágták a fehér, csengõ
 2 1 |          rajta, hogy másról szeretett volna beszélni. Minden porcikájában
 3 1 |               még annyi munkát elbírt volna, mint amennyit eddig elvégzett.
 4 1 |              csak hitvány kavics lett volna. Az öreg késõbb ellökött
 5 1 |           gépnek valami baja is esett volna.~Kiértek a nagy, hamuszínû
 6 2 |    tisztíthatta ki. Világért sem adta volna az otromba rabszolgák kezébe.
 7 2 |          szedte lábait, mintha repült volna. Csak akkor kurjantotta
 8 2 |        Eltûntek, mintha a föld nyelte volna el õket. Hiába zarándokolt
 9 2 |            égbõl azt a jóslatot kapta volna, hogy ez a dúlt arcú leány
10 2 |           anélkül hogy egy szót szólt volna. Fásan, ridegen virrasztott
11 3 |                és talán el sem tudtam volna lenni nélküle.~Rendesen
12 3 |               aranyfüst nyomai lettek volna. Önkéntelenül is a titokzatos
13 3 |          fellegeivel a szobára feküdt volna: elvette látásunkat, felkorbácsolta
14 3 |             egy végtelenség óta ütött volna meg tanítványom, aki az
15 3 |              mintha fülüket hegyezték volna: minden báb a diadalmas
16 4 |            eléje, mintha tegnap látta volna utoljára. Pedig azóta két
17 4 |               Mind a ketten szerettek volna elválni, de nem tudtak,
18 4 |             vihar nõtt. Õrültség lett volna nekivágni a tomboló szeleknek.~
19 4 |            legszélére ment, szeretett volna beleugorni a hullámokba,
20 5 |           Tudta, hogy nem szabad lett volna elvéreznie. Valami csip-csup
21 5 |              mert tudták, ha meglátta volna õket a félelem e vad ölelkezésében,
22 5 |            zivatarában, rögtön elmúlt volna minden gyanúja. Itt nem
23 5 |            hogy egymástól elválhattak volna. Hideg, józan boldogságot
24 6 |               elnémult.~- Ki gondolta volna?...~- A halottaskamrában
25 6 |               mozdulni, mintha féltek volna egymástól. Lesték az ajtót.
26 6 |         valami jeges fuvallat csapott volna az arcukba.~Nem zavarta
27 7 |        ravatal egyszerre tûzbe borult volna.~Azután elsötétült elõtte
28 8 |             mintha ujjai vassá váltak volna.~Az ünnepi kirándulók künn
29 8 |            mintha szoborrá merevedett volna. Csak a melle emelkedett
30 8 |        fellobogózott dobogón játszott volna, ezer és ezer tenyér tapsolt
31 8 |           ezer és ezer tenyér tapsolt volna neki. Most azonban fagyos,
32 8 |            maga köré, mintha kérdezte volna a körülötte levõ tárgyaktól,
33 10|               járt, mintha álmos lett volna.~A falu harangja megszólalt.~
34 10|               mintha csak most ébredt volna annak a tudatára, hogy hol
35 10|              egy szemet sem öregedett volna meg húsz hosszú év alatt.~
36 10|            mintha nemzedékeknek adott volna tanítást és parancsot egy
37 11|              az égre, mintha kérdezte volna, vajon mi jön még? S a mozdulatairól,
38 11|             Hajóra világért sem száll volna.~Reggel fölkelt, megmosdott,
39 11|              egész világgal szeretett volna barátságot kötni.~Bort ittak
40 11|               mind mellére nehezedtek volna. Fülében távoli mély vizek
41 12|              Csak ilyen nagy hõség ne volna! A fekete éjszaka nyugtalan
42 12|           vagyok, mintha embert öltem volna.~Az öreg bácsi leül egy
43 13|              ott mintha meglegyintett volna valami hûvösség. A zsombékokon
44 13|           õszi csend elejét hallottam volna. A gyerekek a tavalyi kopasz
45 13|              váratlan vendég érkezett volna meg.~A NAGYAPA. csüggedten.
46 13|                mintha kriptába lépett volna. A tó felé megy, mindig
47 14|           lihegve írt, és mintha félt volna valamitõl, kipirult, s a
48 14|           volt, mintha csak õt akarta volna bosszantani. Keze ökölbe
49 15|               Aztán, mielõtt lefeküdt volna, többször kinézett a gyorsvonat
50 15|          ízléstelen angyal. Szeretett volna sírni, toporzékolni, hogy
51 15|          prüszköltek, mintha értették volna a szavát. De azért nem törõdtek
52 16|           fáradt volt. Õ is szeretett volna már aludni. Többször körülnézett.
53 16|            azonban, mintha nem értett volna, mozdulatlanul maradt.~-
54 17|                s mintha csoda történt volna egyszerre, az egész élet
55 17|               õ is kiáltani szeretett volna, hogy minden csupa vér,
56 17|            szinte könnyezni szeretett volna. A temetõ szélén állott
57 18|             lapos tölcséren át ömlött volna beléje. Nem sokat érthetett
58 18|              mintha maga elõtt akarta volna bebizonyítani, hogy nem
59 18|             halvány, mintha nem aludt volna az éjjel, s fáradt lenne
60 18|             mintha már régen ismerték volna egymást. A trombitás most
61 18|           maga köré nézett. Szeretett volna felállni, kicsit meghajtani
62 18|            mintha valami bánat feküdt volna a mellén. Többször csüggedve
63 18|            nem is emberi lélek lakott volna itten. A levegõben csak
64 19|             egy pokolkályhát gyújtott volna alánk valaki ezen az átkos,
65 20|               becstelenséget követett volna el.~Prassz Kázmér különös
66 20|               lettek, mintha kiszállt volna belõlük az élet és a vér.~-
67 20|            volt, hogy sírni szeretett volna rajta. Úgy tetszett, mintha
68 20|             alatti sötétségbõl törtek volna elõ. Élõk, halottak nyugodtan
69 20|               Mintha egy rugó pattant volna meg benne.~Most már nem
70 21|               egy nagy aranyalma lett volna. Ha pedig most elgondolom,
71 21|            tündöklött, hogy szerettem volna megállni, letérdepelni...
72 22|         karjaira, s majdnem elnevette volna magát, ha meg nem látja
73 22|            ült, mintha könnyek lepték volna el, beesett szemei nedves
74 22|           mintha nehéz köveket cipelt volna a hátán. A ruhája, csontos,
75 22|               csillant meg. Szeretett volna megalázkodni, mint még soha,
76 23|              el, mintha valamire várt volna. Tamást kézrõl kézre adták,
77 23| körülgyûrûzték, s õ, mintha fuldokolt volna e kacaj-óceánban levegõért
78 23|            bosszú gondolata rejtõzött volna szûk koponyájában.~Hogy
79 23|              tüzes férfiajkat csókolt volna sápadtra, véresre. Mámoros
80 24|               ágyhoz, nagy kedve lett volna beléje feküdni, ha nem gondol
81 24|           szívét, úgy, hogy szeretett volna bukfencezni, sikoltani,
82 24|       szemeivel egészen magába akarta volna ölelni. Mindenütt csupa
83 24|                s mintha elõször látta volna, megfeledkezett a dologról,
84 24|             is mintha sírásra görbült volna. Dobogó szívvel nézett rája,
85 24|           finom porcukorral hintettek volna tele minden talpalatnyi
86 24|           érzett a vérében. Szeretett volna énekelni és a földre borulni,
87 25|           fejéhez kapott, és szerette volna elhessegetni magától az
88 25|         Mintha valami fehérség suhant volna el. Kétszer bólintott, aztán
89 25|                mintha híg vér öntötte volna el. A torka elfullad. Levegõért