Fejezet
1 1 | s bánatosak, hogy vége van hatalmas erõfeszítésüknek.
2 1 | idegességrõl és szeszélyrõl van szó. Kedvébe járt fiának,
3 2 | Nem tudta, hogy mi baja van. Mint egy fejetlen legyecske,
4 3 | elefántcsontból, ébenfából és ezüstbõl van. A gyöngyházkagylók sejtelmes
5 5 | éppen most jövök... Késõ van, ugye? Fél három. Bocsásson
6 5 | bírtam megcsalni így se. Ott van, itt van, mindenütt van.
7 5 | megcsalni így se. Ott van, itt van, mindenütt van. A hideg
8 5 | van, itt van, mindenütt van. A hideg téglákon át eljött
9 5 | irtózatosabb; ott mindig rejtve van valami. A legsötétebb sarokban,
10 5 | fehér, könnyû szövettel van bevonva.~- Az ütér kissé
11 5 | képzelme s beteg idegrendszere van. Itt nem szabad szépítgetnünk
12 5 | beszéljünk másról.~- Igaza van. De az elõzmények is oly
13 5 | akarja kerülni. Ha otthon van a férje...~- És ha nincs
14 5 | félelem mindig oktalan. Ha van neve, ha kitaláltuk az okát -
15 6 | mindez azért az emberért van, aki benn a cifra faládában
16 7 | ezután? Meg? Akkor minden meg van bocsátva.~Megcsókolták egymást.
17 8 | Tudta, hogy csak arról van szó, hogy egy ólomgolyó
18 8 | életének egész tartalma benne van. Gyerekkorától kezdve dédelgette.
19 8 | zongora - nem is tudja, hol van. A nagy kertben idegenek
20 10| annak a tudatára, hogy hol van. Fogait összeszorította,
21 11| egyedül, egészen egyedül van. Csak egy sárga, életunt
22 11| öccse felé:~- Kérdezni valóm van tõled.~A hátsó szobába értek.
23 12| éjszaka nyugtalan és rémekkel van tele. A köveket, a kavicsokat
24 12| meghalok.~Most új rohamom van. A vér csak úgy dõl az orromon,
25 12| földre hullanak. Reggel van már, pirospünkösd utáni
26 13| Hozzátok ki a kabátokat. Hûvös van...~AZ APA. A szél fú. Én
27 13| hisz még egészen meleg van.~AZ ANYA. Mi fázunk mind.~
28 13| Az ördögbe is, augusztus van, nyár van. Hol még a szeptember,
29 13| is, augusztus van, nyár van. Hol még a szeptember, a
30 13| A nagyapa mindig velük van.~A nyaraló melletti kápolnában
31 13| óra.~AZ ANYA. Milyen korán van már este. A szobában majd
32 13| ládákat.~A NAGYAPA. Azért van itt olyan naftalinszag.~
33 13| nyáriak, de éjjel már õsz van.~A NAGYAPA. Csakugyan itt
34 13| akartam elhinni, hogy itt van... Most már tudom, miért
35 13| NAGYAPA. csüggedten. Igazatok van. Én is úgy érzem, mintha
36 13| beszélget. Az asztalon mécs van, mellette gumilabda és karikahajtó.~
37 13| mikor megtudta, hogy õsz van?~A MÁSIK. Nem tudom.~AZ
38 15| tûnt föl. Milyen messze van a város.~De a látomás folytatódott.
39 15| sírhalmok.~- Milyen csend van itt.~A küszöbön alvó kutyák
40 15| egy lepkét fogó gyerek van rajta), s a kályhán az aranyos,
41 15| szeretne, de nem bír, mert el van metszve a szárnya.~4.~Ablaka
42 16| forrongó. Mindenütt élet van, kelj fel, majd segítek
43 16| Belépek a szobámba. Sötét van. Nincs senki benne.~Egy
44 16| köré. Minden, ami köröttem van, olyan nyájas, s hozzám
45 16| mert az õ arcán is festék van, és lelke tüzével ölelgeti
46 17| délutánon, mikor a szív tele van habkönnyû álmokkal s nehéz
47 18| Maga sem sejtette, mi baja van, de tudta, hogy pár év,
48 19| egyéniség, aki mindenütt jelen van, és senki se tudja, kicsoda.~-
49 19| Most egyszerûen terajtad van a sor.~- Jól vív?~- Minden
50 19| Jól vív?~- Minden hónapban van egy párbaja.~- De magyarázd
51 19| vonja.~- Feküdj le, még van három órád.~Ledõlök az ágyra.
52 19| annyit gondolkoztam. Most itt van, megragad, és nem ereszt
53 19| Már megadták a jelt, de van még annyi idõm, hogy ellenfelemnek
54 20| véremtõl ilyen pirosak. A vérem van bennük - kacagott Katinka.~
55 20| ennyit mondott:~- Igazad van.~Tulajdonképpen világosan
56 20| Ilyenkor végtelenül messze van Pest és Buda. Mérföldek
57 20| végre érezte, hogy otthon van, s örökre otthon marad.~
58 21| hold is kel. Ma telt hold van.~A PROFESSZOR. világtalan
59 21| PROFESSZOR. Gyönyörû este van. Lassan a szél is fújni
60 21| botjával felfelé mutat. Ott van a lámpa...~PÉTER. Itt egész
61 21| PÉTER. Itt egész sötét van.~A PROFESSZOR. Megtévedtem.
62 21| Megtévedtem. Várjon, itt van, itt...~PÉTER. Most eltalálta
63 21| érdekes, olyan szép. Sötét van már?~PÉTER. Egészen sötét
64 21| már?~PÉTER. Egészen sötét van.~A PROFESSZOR. Nézzen a
65 21| szünet.~A PROFESSZOR. Igaza van. Ez magát nem érdekli. Menjünk
66 21| Mintha látnám. Milyen lámpás van rajta?~PÉTER. Zöld.~A PROFESSZOR.
67 21| hullámokat felkavarja. Itt van... most... most... Most
68 22| mentem a paphoz... Igazad van, imádkoznom kellene.~Azzal
69 22| esett. Azt hitte, templomban van. A jeges szelek vihorászva,
70 23| bírt vele, mert ha rajta van a baj, erõs, mint egy bika.
71 23| nekünk. Neked oly szép hangod van.~- Énekelj! - hangzott fel
72 24| a hidegtõl.~- Milyen idõ van künn? - kérdezi az úr.~Vera
73 26| ügyeletes hivatalnok egyedül van a kongó szobában, és járkál
74 26| Benn a szobában is november van.~Semmi nesz.~A csend ráereszkedik
75 26| Ó, nálunk is egészen így van. A hivatal ilyenkor barátságtalan
76 26| és most már nyugodt.~Tele van a lelke verõfénnyel, s valami
77 27| elfödte az arcát.~- Végem van - nyögte -, végem van...~
78 27| Végem van - nyögte -, végem van...~A komikus rá se hederített.
79 27| és a kertben millió rózsa van, melyeket alig lehet egymástól
80 27| hogy zsebében pisztoly is van. Egyszerre távolinak tetszett
81 27| díványt is üresen.~- Baj van? - szólt a komikus, és felállott.~
82 27| megtenni, de jó, hogy itt van, azóta vagyok kissé nyugodtabb.
83 27| a dühtõl. Jó, ha nálunk van a kulcs. Mert akármelyik
|