Fejezet

 1 1 |           szeretett volna beszélni. Minden porcikájában még a lázas
 2 1 |        mûtermet. Ha hazament, atyja minden mozdulatában és szavában
 3 1 |         energia. Ez a boldogság, ez minden. Királyok fogják porba vágni
 4 1 |            aztán a trónjára lépett.~Minden bizalmas közlekedés megszakadt
 5 1 |        alvást igyekezett elõidézni. Minden kísérlet sikertelen volt.
 6 2 |    gyászruhás nõk kibontott hajjal, minden ékszer nélkül közeledtek.
 7 2 |              A szobrot elöl vitték. Minden szem feléje fordult. Az
 8 3 |         Játsszunk.~A lázas betegnek minden életereje a játékszenvedélyben
 9 3 |             erre a házra, mint ahol minden elefántcsontból, ébenfából
10 3 |         elébem haragosan, morcosan. Minden, ami sejtelmes és nagyszerû
11 3 |         boldogok voltunk.~Egyébként minden a régiben maradt, én rendesen
12 3 | idegenszerûen és zavarosan hangzott minden szó, ami abban a csillogó
13 3 |       Egyszerre fekete lett elõttem minden.~Aztán szédületes gyorsasággal
14 3 |            fülüket hegyezték volna: minden báb a diadalmas gondolkozás
15 4 |             elõtti fülledt csendben minden elalélt. A nap, mint egy
16 4 |       rántja a dühös áradat, melyre minden szenvedélyét, haragját akarta
17 4 |        föllobbantak a hídcsillárok. Minden izma reszketett. A haja
18 5 |        ideges lett, azt hitte, hogy minden ellene esküdött. Nem hitt
19 5 |      tagadhatta, hogy eszébe jutott minden rémmese, mit gyerekkora
20 5 |            nyugodtabb lett. A szoba minden bútora egyszerûséget és
21 5 |         tudományok férfiát, körötte minden a természettudomány diadaláról
22 5 |          néztem ki. S akkor történt minden. Valami neszt hallottam,
23 5 |       kezdett.~- Fel kellene égetni minden Maupassant-könyvet.~- Ah,
24 5 |    zivatarában, rögtön elmúlt volna minden gyanúja. Itt nem két szerelmes,
25 5 |      Lényegtelennek látszott elõtte minden, csak attól félt, hogy ez
26 6 |             A szobában szentté vált minden tárgy, melyhez hozzáért.
27 6 |              Tedd el a könyvedet.~- Minden butaság. A legtöbbet ér
28 7 |            magad ezután? Meg? Akkor minden meg van bocsátva.~Megcsókolták
29 7 |       mérgezve körülöttük a levegõ, minden tárgy idegenné vált, a szavakba
30 7 |      változtatni. A szeme, az ajka, minden porcikája, minden csepp
31 7 |             ajka, minden porcikája, minden csepp vére hazudott. Csert
32 8 |  éhenhaláshoz állt közel.~Egyszerre minden gondolkozás nélkül felkelt,
33 8 |              Újból kezdte életét; s minden, amit átélt, most megjelent
34 8 |           csendes és hallgatag volt minden. A csillagok forró remegéssel
35 8 |             Hogy megváltozott azóta minden! A régi, kedves zongora -
36 8 |          boldogan gyõzedelmeskedett minden sejtelmén. Vonták, ragadták
37 8 |      ujjongását, szenvedélyét, vére minden forró vágyát és bánatát
38 8 |         szíve oly erõsen vert, hogy minden ütését hallotta. Kábult
39 9 |    okvetetlenkedjék. Megtudta, hogy minden színész, bármint hasogatja
40 9 |             a színfalakat, „jeles”, minden unalmas felolvasás „kiváló
41 9 |              kiváló érdekességû”, s minden félkegyelmû csúszómászó „
42 9 |         pattogó ritmusú költeményt. Minden hexameternél többre becsülte
43 10|           hol - úgy tetszett neki - minden unatkozott.~A régi szekrény,
44 10|         forró, kövér könny gördült.~Minden a régi volt még: az iskola,
45 11|            mihelyt kilép a kapuból. Minden emberhez bizalmatlan lett.
46 11|        nézte a sárga fényt.~„Mennyi minden történhetik egy nap alatt! -
47 11|          szivárgott az agyvelõ. Már minden késõ volt.~A sápadt asszony
48 12|            rajta az aranycsillagok. Minden csupa nehéz lélegzés és
49 12|           hajnal.~Milyen friss, üde minden, s én mégis olyan halálosan
50 13|           mitõl...~AZ APA. Az ember minden bokortól megijed.~AZ ANYA.
51 13|          Mikor hazafelé jöttem, már minden házban égett a lámpa. A
52 14|             megint berregett. Aztán minden pillanatban feljajdult sziszegve,
53 14|            csengettyûszót. A csengõ minden két percben felzördült.
54 14|   Védekeznie kellett. Megfeszítette minden izomerejét, s egy könnyû
55 15|             ment végig. Csizmájának minden koppanása felhallatszott
56 15|           kandikáló villanyfénytõl. Minden kávéház világos még. Mindenki
57 16| semmittevésben tekintek magam köré. Minden, ami köröttem van, olyan
58 16|       szomorú örömeteket, mivelhogy minden mosolyotok könnyekbõl születik,
59 16|         költõk vagytok, s nagyobbak minden imádkozó leányoknál és alakoskodó
60 17|          ilyenkor szentelt olajként minden tárgyra ráömöl, meg nem
61 17|      kiáltani szeretett volna, hogy minden csupa vér, csupa forró buja
62 19|             van a sor.~- Jól vív?~- Minden hónapban van egy párbaja.~-
63 19|          lassan azonban átmelegszik minden, a sok forró tollpihe, mint
64 19|             közönyös mozdulatait, s minden azt mondja, milyen keveset
65 19|             s szétpattanásig feszül minden idegem. Orlay még mindig
66 21|      kimerülten. Egy szó kell, hogy minden elnémuljon. A Duna-parti
67 21|           pedig, látja, eszembe jut minden, minden, az egész életem,
68 21|          látja, eszembe jut minden, minden, az egész életem, és olyan
69 21|             Magának mondom el. Most minden eszembe jut. Látom magamat,
70 21|           December volt, fehér volt minden, a fák, a hegyek, a házak,
71 21|       tiszta, világos hó hullott, s minden olyan vakítóan tündöklött,
72 23|    hallgatta, a tengerre bámult, és minden szavát túlságosan élénken -
73 23|      átölelte a leányt, s mikor már minden nesz elmúlt, dühösen, bõszen
74 24|      selyempamlag, az üvegszekrény, minden, de minden. Fönn, az aranytapétás
75 24|            üvegszekrény, minden, de minden. Fönn, az aranytapétás falon,
76 24|    porcukorral hintettek volna tele minden talpalatnyi földet, ameddig
77 24|             komor kõutakat, és most minden olyan, mint otthon, a falun,
78 25|            az egész világ, és aztán minden összefolyt a szeme elõtt.~
79 26|            helyrõl a másikra, aztán minden cél nélkül felhányja a vastag,
80 27|            nemcsak egy érzés, hanem minden. Talán a fülledt élet teszi,
81 27|            át, mit jelent ez a szó. Minden, ami kezdettõl fogva volt