Fejezet
1 1 | szülõi házba. A hosszú, fekete redingotban soványabbnak
2 2 | mezõkre, hogy a barmokra, a fekete bivalyokra, a bégetõ barikra
3 2 | és kis termetû. A másik fekete, tüzesszemû, és mély sebhely
4 2 | könnyek peregtek kemény, fekete bõrére. Szeme sötét volt,
5 2 | hajnalban, két ijedten vakogó, fekete kost áldozott Proserpinának,
6 3 | fejjel állottam a tündöklõ, fekete szekrény mellett, melybõl
7 3 | kapaszkodtam. Egyszerre fekete lett elõttem minden.~Aztán
8 4 | szemeirõl álmodott.~Ezek a fekete szemek. Még mostan is a
9 4 | Soha szebbnek nem találta. Fekete haja rásimult barázdás,
10 4 | maradt mozdulatlanul.~A fekete viharban egy hófehér szoknya
11 5 | Az íróasztala mellett egy fekete ruhás, sápadt nõ állott.
12 5 | Fejére sietségében egy fekete sált kapott. A haja, a szeme
13 5 | viharcsapott, misztikus fekete rózsa. Az arca sápadtabb
14 5 | fehér fogai bevilágítottak a fekete éjszakába. Az orvos arcvonásai
15 5 | leásnak öt-hat lábnyira a fekete földbe...~Az orvos az asszonyra
16 5 | nézett. Csakugyan, milyen fekete, mondotta magában, végigjártatva
17 5 | végigjártatva szemeit a nõ fekete haján, és elhûlt a vére...~-
18 6 | átlyukasztott fõvel. Sebe fekete tapasszal volt beragasztva,
19 6 | bohóca, és csörgõsipkásan, fekete félholdas, rizsporos arcával
20 6 | zörgetett a szél, az égen fekete felhõk tolongtak, csak a
21 6 | adták, belenéztek a szûk, fekete csõbe, és a hideg futott
22 7 | öltözködéssel. A gyémántfejû tût fekete kalapjába szúrta, még egyszer
23 7 | agyába nyilallt a gyilkos, fekete tréfa.~- Mit gondolkozol? -
24 8 | kopott bútorokra. Künn a fekete égen már gyúlni kezdtek
25 8 | ünnepélyességétõl. Minél inkább bámult a fekete csõbe, annál nyugodtabb
26 8 | aranycsillagok eltûntek a fekete égrõl, s mégsem fáradt el.
27 9 | nézte, mint ölelkezik a fekete éjszaka s a piros alkonyat,
28 10| megfájdult a feje. Nagy, fekete szemei égtek, s mikor maga
29 10| szokott be az új világba. A fekete márványasztalok, a hõtõl
30 10| Holdfényes, havas téli éj volt. A fekete vonat lassan gördült be
31 11| ült, s gondosan lesimított fekete hajában megcsillant néhány
32 11| Fázékonyan húzódott össze fekete pamutkendõjében.~De nem
33 11| Az emeletrõl, honnan a fekete díszruhás, durva, vörös
34 11| vonaton is a háta mögött ül a fekete árnyék. Sehol sem bírt szabadulni
35 11| test, mint egy széttaposott fekete rongy.~1906~ ~
36 12| megrészegít. A nyári ég különösen fekete, s olyan izzók és nagyok
37 12| ilyen nagy hõség ne volna! A fekete éjszaka nyugtalan és rémekkel
38 12| Mindenütt tompa homály és fekete vér mered a szemembe.~Szegény
39 12| fulladás ne fenyegetne. Annyi fekete, megaludt vér nyomja szájpadlásomat,
40 12| A napsugár kékre festi a fekete ég peremét. A tanyai kakasok
41 14| TELEFON~Fekete hajnal volt még...~A jó
42 14| egy öblös harang, s rúdja fekete póznaként egyszerre hatalmasan
43 14| ködfoltos hajnalban még itt-ott fekete pehely gyanánt röpködött
44 15| hosszú, végtelenül hosszú fekete szalagok.~Ida egy kopott,
45 15| lassan-lassan egy hangtalan, fekete ponttá törpült. Csak a füstfoszlányok
46 15| riadtan zokogott fel. A fekete mozdonyok pokoli dübörgéssel
47 15| vágyait küldötte utánuk. A fekete testû szörnyek pedig egyetértõen
48 15| gyorsvonatot.~Nézte, mint nõ a fekete pont.~Egyszerre azonban
49 16| zenetermekbe, rásütsz a fekete födelû zongorákra, és azok
50 16| verõdtek egymáshoz.~A nap a fekete égrõl barna fényt lövellt
51 16| sötét közön, s keskeny utcák fekete háztetõi alatt a boldogságtól
52 16| kibogozta.~A fehér falon a fekete árnyék lassan táncolni kezdett.
53 16| s szinte beleszédültem a fekete, szénillatos sötétségbe.
54 16| vagytok ti! Hasonlatosak a fekete éjben nyíló piros rózsákhoz,
55 17| rákönyökölt az ablakdeszkán heverõ fekete posztóra. A ruhája is fekete
56 17| fekete posztóra. A ruhája is fekete volt, s sápadt arca ebben
57 17| lehet igazán ez a sápadt, fekete fiú, aki naponta tisztán,
58 17| eddig.~Felvette vékony, fekete, tavaszi kabátját, s megindult
59 17| milyen sokáig ült ez a fekete fiú a virágozni kezdõ sírhalmon,
60 18| dörzsölte le, amint bejött?~Fekete, hosszú kabátot viselt.
61 18| rendetlenségben mered égnek. Fekete mellényén egyszerû, ezüst
62 18| pedig kiáradt az ajtókon, a fekete ár kettévált a két ágazó
63 21| lehet most a Duna... a habok fekete csillogása... Mondja, hiszi-e,
64 21| eltévedtem az erdõben, s a fekete fák között hirtelen megláttam
65 22| sovány, vékony emberke. Fekete a haja, fekete a szeme,
66 22| emberke. Fekete a haja, fekete a szeme, fekete izomtalan
67 22| a haja, fekete a szeme, fekete izomtalan lábszára, még
68 22| Te jó leány, szelíd, fekete leány, jöjj hozzám feleségül.
69 22| egymást. Bianca örökösen fekete szoknyát, fekete kötõt és
70 22| örökösen fekete szoknyát, fekete kötõt és fehér blúzt viselt.
71 22| lenézett a szirtrõl. Egy fekete ruhás öregasszonyt látott,
72 24| leemelte a szekrényrõl. Nagy, fekete szemei egyszerre kinyíltak,
73 24| lehetett látni csak egy parányi fekete foltot is. Zúzmarás, didergõ
74 24| Millió pihe kavargott a fekete levegõben, imbolyogva, táncolva,
75 25| boszorkány, a boszorkány.~A fekete, undok alak átkarolja erõs
76 25| repül a penge a húsba. A fekete alak hátraesik... Bordái
77 25| véres pengéjét. A pince fekete és meleg, mintha híg vér
|