Fejezet

 501 3 |               hogy új adatokat szerezzen a kedves ismeretlen ismerõsrõl,
 502 3 |               úgyszólván ügyet se vetett a leányra, hiszen csak az
 503 3 |                 anyagból szalagot viselt a nyakán is, igen széleset,
 504 3 |        kiöltöztették, mintha nem is erre a nyári útra hozták volna,
 505 3 |             aztán két sótartója is, mely a gyöngén kivágott ruhából
 506 3 |      visszatetszést. Nemcsak rút volt ez a teremtés: elidegenítõ volt,
 507 3 |              ablakon.~Lassan sötétedett. A félhomályban eltûnt a leány,
 508 3 |        sötétedett. A félhomályban eltûnt a leány, összeolvadt anyjával.
 509 3 |                bosszantó suttogása, mely a sötétben egyre izgatottabb,
 510 3 |                merõben érthetetlen volt.~A vonat réges-rég elhagyta
 511 3 |                 vonat réges-rég elhagyta a gyékényesi állomást, s teljes
 512 3 |               sebességgel vágtatott bele a csillagtalan nyári éjszakába.
 513 3 |       csillagtalan nyári éjszakába. Fönn a mennyezeten meggyújtották
 514 3 |                mennyezeten meggyújtották a gázlángokat. Esti a könyvéhez
 515 3 |        meggyújtották a gázlángokat. Esti a könyvéhez menekült. Minden
 516 3 |                  erejét kifejtette, hogy a szövegre központosítsa figyelmét.
 517 3 |            sodrából.~Észrevette, hogy ez a leány reá mutogatott. Az
 518 3 |       gondolkozni. Szóval reá vonatkozik a mutogatás. De ebben az esetben
 519 3 |                 az ördögöt akart tõle ez a leány? Azt kellett föltennie,
 520 3 |              legszebb ruháját vette föl, a sötétkéket, melyet az idén
 521 3 |                  nevetségesnek tartja ez a kis fityfiritty, vagy csúnyának?
 522 3 |           tüzesebben, mint késõbb, mikor a csalódás, a mindenben való
 523 3 |                késõbb, mikor a csalódás, a mindenben való kétkedés
 524 3 |             teketóriázott. Megvárta, míg a leány ismét reá mutogat,
 525 3 |                követelve feléje fordult.~A leány, mint akit tetten
 526 3 |              jégcsappá dermedt. Úgy állt a levegõben. Lassan húzta
 527 3 |                 szólt semmit. Megragadta a leány kezét - a bûnös kis
 528 3 |               Megragadta a leány kezét - a bûnös kis kezet, mely mutogatott -,
 529 3 |                kezet, mely mutogatott -, a két tenyere közé fektette,
 530 3 |                 fegyverszünet állott be. A suttogás gyérült vagy olyan
 531 3 |                 vattába volt csomagolva. A vattagöngyölegbõl egy gyönyörû,
 532 3 |                 gerezdekre szeletelte, s a gerezdeket az aranykés hegyére
 533 3 |                tûzdelve egyenként emelte a leány szája felé.~Az evett.
 534 3 |                evett. Csámcsogott.~Amint a gerezdeket kissé duzzatag
 535 3 |              tapadó nyál képzõdött, mint a kis fecskefiókák csõrén,
 536 3 |                  fogacskáit, melyek benn a szájában feketésen csillámlottak. „
 537 3 |                     kérdezgette az anya. A leány bólintott.~Így költötte
 538 3 |            ugrott, föltépte az ajtót, és a folyosóra rohant. Az anyja
 539 3 |                 az anyával? Mi van ezzel a leánnyal? Esti is fölugrott.
 540 3 |               ezek? Mik ezek? Kicsoda ez a neveletlen leány, aki folyton
 541 3 |            amikor végre békésen almáztak a hirtelen beállott csöndben,
 542 3 |               inkább õreá neheztelt, nem a leányra. Haragudni kezdett
 543 3 |                   Haragudni kezdett erre a rendkívüli rokonszenves
 544 3 |                kellett volna pillantania a bõrbe foglalt névjegyekre,
 545 3 |         kíváncsisága mélyebbre tört, nem a nevekre - mert mit számít
 546 3 |               hatolni, az életükbe, ebbe a két életbe, mely valószínûleg
 547 3 |                  Váratlan eltávozásukkal a sors úgyis egérutat nyitott
 548 3 |              Kisietett, hogy szétnézzen.~A keskeny, alig világított
 549 3 |                   Az anya se volt ott és a leány sem. Hová tûnhettek?
 550 3 |               leány sem. Hová tûnhettek? A kérdés izgatta. Tûvé tett
 551 3 |                   Tûvé tett mindent. Még a két árnyékszékbe is betekintett.
 552 3 |                   Az átjáróajtók, melyek a szomszédos kocsiba vezettek,
 553 3 |                  zárva. Tehát kiugrottak a robogó vonatból, s most
 554 3 |                  robogó vonatból, s most a pályatest kavicsain feküsznek,
 555 3 |                szivárgó koponyával, vagy a kerekek közé gabalyodva
 556 3 |          holttestek? Ez borzalmas volna.~A kocsi minden szakaszába
 557 3 |                  kövér emlõjükre hajtva, a földön sajthéj, virág, cipõhúzó,
 558 3 |               közben szendén szenderegve a terítõül odaborított tegnapi
 559 3 |               Mindenütt kialakult már az a hamar összeverõdõ, rondán
 560 3 |               családias utastársaság, az a véletlenül és kényszerbõl
 561 3 |            meggyõzõdött, hogy az anya és a leány tényleg sehol sincs,
 562 3 |          bocsánatot esdekelve.~Álldogált a folyosón. Gyönyörködött
 563 3 |                  folyosón. Gyönyörködött a mozdony röppentyûiben. Ez
 564 3 |                   amint kaphatna, hiszen a vonat nem zsúfolt, aztán
 565 3 |                  nem zsúfolt, aztán csak a kalauznak kellene szólnia -,
 566 3 |                megsértse útitársait, azt a két embert, akit most elõször
 567 3 |               mint most tette.~Érdekelte a dolog, az bizonyos. Bármennyire
 568 3 |              kíváncsi volt, hogy mi lesz a folytatása. Világosabban
 569 3 |                 tette, és gyakran, mikor a veszedelemtõl futott, ez
 570 3 |                futott, ez hajszolta bele a veszedelembe. Azzal sem,
 571 3 |                 kegyes lélek lett volna, a szó köznapi értelmében.
 572 3 |                  mint kisdiák mit mûvelt a szegény legyekkel és békákkal
 573 3 |            szegény legyekkel és békákkal a mosókonyhában berendezett
 574 3 |               konyhakéssel boncolták föl a békákat s öreganyjuk macskáit
 575 3 |              alapon”, és öreganyjuk - ez a hangos, szeleburdi, rövidlátó
 576 3 |                  ügyel, folyton eltûnnek a macskái, minden évben tíz-húsz
 577 3 |               meghalt volna, semhogy azt a hitet keltse, hogy valaki
 578 3 |              hogy valaki fölösleges ezen a világon, s az illetõ, amíg
 579 3 |                  néha halálosan is, hogy a nagy dolgokban majdnem mindig
 580 3 |           majdnem mindig elkerülhetetlen a könyörtelenség, de épp ezért
 581 3 |         könyörtelenség, de épp ezért azt a meggyõzõdést vallotta, hogy
 582 3 |                  õszintén - egyedül csak a kis dolgokban nyilatkozhat
 583 3 |            dolgokban nyilatkozhat meg, s a figyelem, az elnézésen és
 584 3 |               alapuló kölcsönös kímélet, a tapintat a legtöbb, a legnagyobb
 585 3 |            kölcsönös kímélet, a tapintat a legtöbb, a legnagyobb dolog
 586 3 |           kímélet, a tapintat a legtöbb, a legnagyobb dolog ezen a
 587 3 |                  a legnagyobb dolog ezen a földön.~Végül ezen a gondolatsoron
 588 3 |                ezen a földön.~Végül ezen a gondolatsoron haladva arra
 589 3 |               gondolatsoron haladva arra a sivárnak, sõt egyenesen
 590 3 |                 életének igazolását. Ezt a legkülönb erénynek tartotta.
 591 3 |                  az úgynevezett jóságot. A jóság folyton prédikál,
 592 3 |            holnapra csodát akar mûvelni, a tartalmával hivalkodik,
 593 3 |                  tartalmával hivalkodik, a lényeget akarja bolygatni,
 594 3 |              formainak rémlik is, belül, a mivoltában maga a tartalom,
 595 3 |                 belül, a mivoltában maga a tartalom, maga a lényeg.
 596 3 |         mivoltában maga a tartalom, maga a lényeg. A jó szó, melyet
 597 3 |                 tartalom, maga a lényeg. A jó szó, melyet még nem valósítottak
 598 3 |                magába zár, és több, mint a jó tett, melynek kimenetele
 599 3 |                  hatása vitás. Általában a szó mindig több, mint a
 600 3 |                  a szó mindig több, mint a tett.~Izgatottan várta vissza
 601 3 |                 lépések zaja hallatszott a folyosón. A kalauz haladt
 602 3 |                  hallatszott a folyosón. A kalauz haladt el fülkéje
 603 3 |                   hogy hol az asszony és a leány. Hosszan elbeszélgetett
 604 3 |              Hosszan elbeszélgetett vele a kalauz. Aztán kifogástalan
 605 3 |                kiment, behúzta maga után a szakasz ajtaját.~Pár perc
 606 3 |               ajtó. Esti azt hitte, hogy a kalauz tért vissza, még
 607 3 |                  elbratyizni, szlávosan, a borravaló reményében, mert
 608 3 |                  mert nehéz az élet, sok a gyerek, satöbbi. De senki
 609 3 |                   De senki se lépett be. A folyosón némaság volt. Mintha
 610 3 |                  magától nyílt volna ki, a vonat zakatolásától. Arról
 611 3 |               vonat zakatolásától. Arról a helyrõl, ahol õ ült, látni
 612 3 |                semmi nesz, semmi mozgás. A leány belépett.~Utána -
 613 3 |                  leány belépett.~Utána - a sarkában - az anyja. Becsukta
 614 3 |                  mellé. Estivel szemben.~A leány nem ült le. Csak állt,
 615 3 |           változatlan volt és elutasító.~A lány - mint a villám - valami
 616 3 |                 elutasító.~A lány - mint a villám - valami rugóra járó
 617 3 |                 kattanással odatérdepelt a túlsó ülés másik sarkába,
 618 3 |                túlsó ülés másik sarkába, a folyosóablak mellé, arccal
 619 3 |               folyosóablak mellé, arccal a falnak, hátat fordítva mindenkinek.
 620 3 |             lábszárait mutatta, melyeket a fehér félharisnya meztelenül
 621 3 |          félharisnya meztelenül hagyott, a cinegelábszárakat meg a
 622 3 |                  a cinegelábszárakat meg a lakkcipõje szinte használatlan
 623 3 |              valami bohókás. Hasonlított a „haragszom rád”-játéknak
 624 3 |            haragszom rád”-játéknak ahhoz a mozzanatához is, mikor a
 625 3 |                 a mozzanatához is, mikor a zálogkiváltásnál valaki
 626 3 |             büntetésbõl „szobrot áll”, s a társaság azt mûvelheti az
 627 3 |             visszanyelte szavait.~Nem is a leányon csodálkozott már.
 628 3 |        csodálkozik ezen. Az csak ült, és a semmibe meredt. Nyilván
 629 3 |             vette az egészet. És ez volt a legrettenetesebb.~A vonat
 630 3 |                 volt a legrettenetesebb.~A vonat zakatolt. Esti minden
 631 3 |                  kettõ lett. Kettõ lett. A leány még mindig nem unta
 632 3 |        meggyõzõdése ellenére cselekszik, a leányhoz ment. Megint olyan
 633 3 |                  beszélt neki az arcába, a fülébe, a szemébe, a homlokába,
 634 3 |                neki az arcába, a fülébe, a szemébe, a homlokába, az
 635 3 |             arcába, a fülébe, a szemébe, a homlokába, az egész testébe,
 636 3 |             érthetetlen volt, akár elõbb a leánya suttogása, érthetetlen
 637 3 |                és láthatatlan istenének. A leány rá se hederített.
 638 3 |                Ekkor az anya átkulcsolta a leány nyakát, magához szorította
 639 3 |         szorította keményen, nagy erõvel a levegõbe emelte, s leültette
 640 3 |                 és roncsa lehetett annak a mosolynak, mellyel valaha,
 641 3 |                régen mosolyoghatott erre a leányra, amikor az még pólyában
 642 3 |               jelenthetett neki akkor ez a leány.~Ezüst kanalat tartott
 643 3 |          elalszol, kisleányom” - mondta, a kanalat a leány szájához
 644 3 |          kisleányom” - mondta, a kanalat a leány szájához közelítve.
 645 3 |                leány szájához közelítve. A leány szürcsölte az orvosságot. „
 646 3 |               aludj.”~Zágrábba érkeztek.~A vonat álmos élete megélénkült.
 647 3 |                 áthevült kerekeket, s ez a zaj dallamosan hullámzott
 648 3 |             végig az éjszakai állomáson. A mozdony itatott. Új mozdonyt
 649 3 |              eléje, hogy kettõ vonja föl a kocsikat a Karsztok irdatlan
 650 3 |               kettõ vonja föl a kocsikat a Karsztok irdatlan magasságába.
 651 3 |             magasságába. Ismét megjelent a barátságos horvát kalauz,
 652 3 |                barátságos horvát kalauz, a lámpájával. Csak néhány
 653 3 |             asszony lélekmelegítõt adott a leányra, lehúzogatta a térdére
 654 3 |             adott a leányra, lehúzogatta a térdére a szoknyáját, újra -
 655 3 |           leányra, lehúzogatta a térdére a szoknyáját, újra - még csinosabban -
 656 3 |                sárga takarót teregetett. A leány lehunyta szemét. Mélyen,
 657 3 |               Amikor Zágrábot elhagyták, a lámpára tekintett. Esti
 658 3 |                tekintett. Esti elértette a célzást. Fölkelt, az üvegburán
 659 3 |                  az üvegburán összehúzta a körernyõt.~Nyitott szemmel,
 660 3 |                az asszony az álmot. Azok a jelenetek, melyeken átesett,
 661 3 |                   Lélegzet nélkül aludt. A leány mély, egyenletes lélegzése
 662 3 |              hallatszott már.~Csönd volt a fülkében, teljes csönd.
 663 3 |                  fülkében, teljes csönd. A gázmécs zöld ködöt szitált
 664 3 |            búvárképeken.~Esti megint azt a megkönnyebbülést érezte,
 665 3 |                 öntudatlanul ültek. Amíg a vonat határozott irányban
 666 3 |          kalandozott. Hol az anyára, hol a leányra pillantott. Micsoda
 667 3 |               õket. Szegények, gondolta.~A két mozdony zihálva kaptatott
 668 3 |            mozdony zihálva kaptatott föl a kopár sziklákra, s köhögtek,
 669 3 |              jobban erõlködtek. Már benn a nagy hegyek közt jártak.
 670 3 |           bukdácsolva. Sokáig követte ez a vonatot. Utána kocogott,
 671 3 |                  míg csak el nem fáradt. A levegõ hirtelen lehûlt.~
 672 3 |             gallérját, s belebámult ebbe a vadregényes éjszakába.~Most
 673 3 |               kis állomások bukkantak ki a sötétbõl, sárga lámpafénytõl
 674 3 |       puffadoztak. Fekete cica ugrott át a sövényen egy megvillanó
 675 3 |       fénysugárban. Az állomásfõnök ezen a késõ órán kesztyûs kezét
 676 3 |         hûségesen. Filagória szaladt elõ a homályból, napsütéses, családi
 677 3 |                elhangzott kacagásával, s a vadszõlõ lombjai között
 678 3 |                bekormozva az éjszakától, a félelemtõl sötétlilán. Ezek
 679 3 |              félelemtõl sötétlilán. Ezek a tárgyak, ezek az emberek
 680 3 |                 napja, semmit sem aludt. A sok élmény elcsigázta. Füle
 681 3 |              állt, oly közel hozzá, hogy a keze az õ keze fölött lebegett.
 682 3 |                  õ keze fölött lebegett. A leány volt. Esti megmozdult.
 683 3 |              volt. Esti megmozdult. Erre a leány visszaosont helyére.~
 684 3 |                  visszaosont helyére.~Ez a leány nem aludt. Most sem
 685 3 |              valamire készülõdött. Ebben a pillanatban hátracsuklott
 686 3 |                 alvást, akár eddig. Esti a pilláinak résén kémlelte
 687 3 |             pilláinak résén kémlelte õt. A leány szeme se volt egészen
 688 3 |                  is épp így kémlelte õt, a pilláinak résén. Esti kinyitotta
 689 3 |                  Esti kinyitotta szemét. A leány is kinyitotta szemét.~
 690 3 |                  hogy Estit majd kilelte a hideg. Lábacskáit keresztbe
 691 3 |                  alsószoknyája, látszott a térde meg a combja, a cinegecombocskájának
 692 3 |      alsószoknyája, látszott a térde meg a combja, a cinegecombocskájának
 693 3 |           látszott a térde meg a combja, a cinegecombocskájának egy
 694 3 |                 de förtelmes volt ez. Ez a leány szerelmes volt belé.
 695 3 |                   Belé volt szerelmes ez a kukac, ez a csirke, ez a
 696 3 |                 szerelmes ez a kukac, ez a csirke, ez a giliszta. Szerelmes
 697 3 |                 a kukac, ez a csirke, ez a giliszta. Szerelmes volt
 698 3 |                   Szerelmes volt belé ez a láb, ez a szem s ez a száj
 699 3 |         Szerelmes volt belé ez a láb, ez a szem s ez a száj is, ez
 700 3 |                 ez a láb, ez a szem s ez a száj is, ez a borzalmas
 701 3 |                  szem s ez a száj is, ez a borzalmas száj. Vele akart
 702 3 |              akart táncolni, õvele, azon a trágár gyermekbálon, a bóbitájával,
 703 3 |              azon a trágár gyermekbálon, a bóbitájával, az eperszín
 704 3 |             eperszín szalagcsokrával, ez a kis maskara, ez a kis báli
 705 3 |    szalagcsokrával, ez a kis maskara, ez a kis báli rém. Jaj, de förtelmes
 706 3 |               sajnálta.~Homlokát kiverte a verejték. Az volt a harcmodora,
 707 3 |              kiverte a verejték. Az volt a harcmodora, hogy egyrészt
 708 3 |               hogy egyrészt féken tartsa a leányt, másrészt lépre csalja
 709 3 |                akarta, hogy voltaképp mi a leány szándéka. Ezt a két
 710 3 |                 mi a leány szándéka. Ezt a két módszerét következetesen
 711 3 |                 se legyen hosszabb, mint a másik.~A viaskodás sokáig
 712 3 |                  hosszabb, mint a másik.~A viaskodás sokáig tartott.
 713 3 |         viaskodás sokáig tartott. Közben a vonat haladt rendeltetési
 714 3 |               egy állomáson álldogált, s a pályaõrök furcsán éber hangja
 715 3 |                 egy gépész csoszogott el a kavicson a szenesraktár
 716 3 |                 csoszogott el a kavicson a szenesraktár felé. Visszafelé
 717 3 |                 Roppant fárasztó volt ez a mesterkedés. Esti szeretett
 718 3 |               szeretett volna szabadulni a kelepcébõl, megérkezni Fiuméba,
 719 3 |                  otthon lenni Sárszegen, a hálószobában, hol testvérei
 720 3 |       ketyegésénél, és mellettük aludni, a régi ágyában. De nem mert
 721 3 |                  alszik, hozzá mászik ez a zöldbéka, megcsókolja õt
 722 3 |           zöldbéka, megcsókolja õt azzal a hideg szájával, melynél
 723 3 |                Esti, aki folyton ezekkel a lidérces gondolataival bíbelõdött
 724 3 |                tõle, megmerevedett, mint a pióca, nem akart leszakadni
 725 3 |                hadonászott sokáig. Aztán a torkából kurta ordítás harsant. „
 726 3 |             semmit. Teljes sötétség volt a fülkében. Valaki közben
 727 3 |                  fülkében. Valaki közben a gázmécsest is elfújta. Vastag
 728 3 |               Amikor sietve meggyújtotta a lámpát, a leánya Estivel
 729 3 |            sietve meggyújtotta a lámpát, a leánya Estivel szemben állt.
 730 3 |               errõl hallgatni kell. Esti a leánnyal szemben állt, magából
 731 3 |               azért kér bocsánatot, mert a kutyája végignyalta egy
 732 3 |             egymás után, talán hogy csak a nevét hallja. Ide-oda ráncigálta.
 733 3 |       Eszeveszetten csókolta, ahol érte, a száját is.~Esti, aki még
 734 3 |               hogy ki tudta volna hányni a belét is, lihegve szemlélte
 735 3 |                is, lihegve szemlélte ezt a jelenetet.~A csók rejtélyét
 736 3 |               szemlélte ezt a jelenetet.~A csók rejtélyét érezte. Amikor
 737 3 |                érezte. Amikor az emberek a kétségbeeséstõl és vágytól
 738 3 |                  vágytól tehetetlenek, s a beszéd már mit sem ér, csak
 739 3 |               csak ezzel érintkezhetnek, a leheletük egybekeverésével.
 740 3 |             igyekeznek egymásba szállni, a mélybe, ahol talán majd
 741 3 |               magyarázatát.~Nagy rejtély a csók. Õ még nem ismerte.
 742 3 |                  Õ még nem ismerte. Csak a szerelmet ismerte. Csak
 743 3 |               Lelkében szûz maradt, mint a legtöbb tizennyolc éves
 744 3 |                  elsõ igazi csókot ettõl a leánytól kapta.~Editke az
 745 3 |             kinek vagy minek adta ezeket a jeleket, azt senki se tudta,
 746 3 |                 Csak talán az tudta, aki a földet teremtette a maga
 747 3 |                  aki a földet teremtette a maga gyönyörûségére, és
 748 3 |                  megfeledkezett magáról, a leányának mind a két kezét
 749 3 |                magáról, a leányának mind a két kezét szorongatta. Tüntetett
 750 3 |                azzal, hogy vállalja vele a közösséget, most és mindenkoron.~
 751 3 |            mindenkoron.~Hallgattak. Mind a hárman hallgattak. Sokáig
 752 3 |             megvirradni.”~Esti kiszaladt a folyosóra. Sietnie kellett.
 753 3 |                virradt, tényleg virradt. A keleti égen halvány fénysáv
 754 3 |                 állította, hogy ballada. A vezetõ tanár a kérdést vita
 755 3 |                  ballada. A vezetõ tanár a kérdést vita alá bocsátotta,
 756 3 |           kérdést vita alá bocsátotta, s a tagok véleményének meghallgatása
 757 3 |                 Ebbõl õ „azonnal levonta a következményeket”. Leköszönt
 758 3 |              hogy nem is oly fontos. Nem a ballada és a románc a fontos.
 759 3 |                 fontos. Nem a ballada és a románc a fontos. Az élet
 760 3 |                Nem a ballada és a románc a fontos. Az élet a fontos,
 761 3 |                 románc a fontos. Az élet a fontos, csak az a fontos.
 762 3 |                Az élet a fontos, csak az a fontos. Ez a csók is az
 763 3 |             fontos, csak az a fontos. Ez a csók is az élet gazdagságából
 764 3 |                Terentiust - humani nihil a me alienum puto” - s borzongva
 765 3 |            borzongva gondolt vissza erre a didergõ csókra. Talán öröme
 766 3 |                magát adni teljesen, mert a kéj - úgy sejtette - nem
 767 3 |                Ki is mondta ezt? Valahol a nyelvtan közepetáján van,
 768 3 |                felül, kissé balra, példa a participium praesens használatára,
 769 3 |            szégyellni. Csillag és szemét a sorsunk.~Már többen álldogáltak
 770 3 |              bajuszkötõvel, útisapkában. A napfölkeltét lesték. Letolták
 771 3 |                 ablakot, magukba szívták a hajnali levegõt. Esti követte
 772 3 |                 Esti követte példájukat.~A lámpákat oltogatták. Robogott
 773 3 |            lámpákat oltogatták. Robogott a vonat, menekülve az éjszakától,
 774 3 |                 menekülve az éjszakától, a lidércek elõl, a nap felé.
 775 3 |             éjszakától, a lidércek elõl, a nap felé. Az elsõ sugár
 776 3 |                 kiadta lelkét, közvetlen a templom küszöbén, lenn pedig
 777 3 |              Meddõ, kietlen táj volt ez. A hegyoldalon kõgátak húzódtak,
 778 3 |               közelharcot kell itt vívni a természettel. Szélviharok
 779 3 |       sivalkodnak, tövestül csavarják ki a fákat, összevissza hányják
 780 3 |               fákat, összevissza hányják a barázdákat, s a levegõbe
 781 3 |                  hányják a barázdákat, s a levegõbe dobálják a vetõmagot
 782 3 |        barázdákat, s a levegõbe dobálják a vetõmagot az ördögnek. Errefelé
 783 3 |                az ördögnek. Errefelé még a sasok is félnek. Errefelé
 784 3 |                  is félnek. Errefelé még a tehenek is oly értelmesen
 785 3 |              kedélybetegek. Télen leesik a hó, beborít mindent. Farkascsordák
 786 3 |                  Farkascsordák cammognak a fehérségben, lompos farokkal,
 787 3 |         Elképzelte, hogy azonnal leszáll a vonatról, megtelepszik ebben
 788 3 |             vonatról, megtelepszik ebben a kõpokolban, erdész lesz
 789 3 |               hogy hírt adna magáról, és a völgyben temetik el ismeretlenül.
 790 3 |            szikráztak az aranycsillagok. A közelben lakott, s Fiuméba
 791 3 |          ezredorvos melléje könyökölt, s a köztük levõ korkülönbség
 792 3 |                  volt. Már sokszor látta a tengert is.~Esti a legbadarabb
 793 3 |                 látta a tengert is.~Esti a legbadarabb kérdésekkel
 794 3 |           kérdésekkel ostromolta, fõképp a tengerre vonatkozólag. Ezekre
 795 3 |       vonatkozólag. Ezekre az ezredorvos a lehetõség szerint felelt.
 796 3 |                  hogy nemsokára feltûnik a buccari öböl. Lombok remegése
 797 3 |            Lombok remegése jelezte, hogy a tenger már nincs messze.
 798 3 |                  messze. Sós pára röpült a levegõben.~Minden pillanatban
 799 3 |           tévedett vagy tréfált. Nem jön a tenger, sohase is jön, nem
 800 3 |                  hogy ezzel is gyorsítsa a vonat nyargalását. Idegességében
 801 3 |                   hogy ezekkel köszöntse a tengert. Szavai lassanként
 802 3 |             lassanként megfagytak ajkán. A tenger késett.~Véges-végig
 803 3 |              Véges-végig sorfalat álltak a kocsiban. Öreg hivatalnokok,
 804 3 |              asszonyok és gyermekek, még a dadák is, csecsemõkkel karjukon,
 805 3 |               csecsemõkkel karjukon, még a betegek is, a tüdõvészesek,
 806 3 |              karjukon, még a betegek is, a tüdõvészesek, a gyógyíthatatlanok,
 807 3 |              betegek is, a tüdõvészesek, a gyógyíthatatlanok, akik
 808 3 |               boldog sóhajjal üdvözöljék a tengert. Telt háza volt
 809 3 |                  tengert. Telt háza volt a tengernek. De õ azért se
 810 3 |                azért se jelent meg. Mint a primadonna, kérette magát,
 811 3 |                  kérette magát, csigázta a kíváncsiságot. Crescendóra
 812 3 |               még hatalmasabb díszletre.~A két egymás elé fogott mozdony
 813 3 |             följebb-följebb kapaszkodott a meredek hegyi pályán. Már
 814 3 |          türelmetlenkedtek, szomjúhozták a szabadító, megváltó vizet.
 815 3 |        kisiklanak, lebukfenceznek ezekre a mészkövekre, és ízzé-porrá
 816 3 |          kérdõleg rikkantottak. Keresték a tengert, de még nem találták.
 817 3 |                 karneolköves mutatóujját a napfénybe nyújtotta, és
 818 3 |                elõtte, valóban ott volt, a tenger volt, maga a tenger,
 819 3 |                volt, a tenger volt, maga a tenger, simán és kéken,
 820 3 |             látta. Csak egy csücske még, a buccari öböl, a Quarnero
 821 3 |             csücske még, a buccari öböl, a Quarnero szeletkéje. Tátott
 822 3 |                  ámulatát, máris eltûnt. A tenger búvócskázott vele.~
 823 3 |                Sima, kék végtelen, rajta a bárkák, csorba fél dióhéjak
 824 3 |               lepkék, melyek leröppennek a víztükörre, s isznak belõle.
 825 3 |                Nem hallatszott föl hozzá a hullámok zúgása sem. Türemlésük
 826 3 |            Türemlésük se látszott. Maguk a hajók se mozogtak gyorsabban,
 827 3 |            hajdani úsztatójátéka, melyet a mosdótálban ide-oda húzogatott
 828 3 |               Ekkor harsant ki belõle az a versféle, melyet már elõbb
 829 3 |               már elõbb próbálgatott, az a ditiramb, mely az éjszaka
 830 3 |                  között, te szenteltvize a földnek, a szirtek kivájt
 831 3 |                  szenteltvize a földnek, a szirtek kivájt szenteltvíz-tartójában,
 832 3 |         nagyságnak, mely valaha élt ezen a világon, te anyaföld teje.
 833 3 |                  meg, távoztasd el tõlem a rémeket. Tégy azzá, aminek
 834 3 |             aminek születtem. Megfürdött a tenger szagában, elõre megmosakodott
 835 3 |            közelebb legyen hozzá.~Késõbb a Scoglio di San Marco komorlott
 836 3 |                 San Marco komorlott föl, a régi kalózvár romja. A crescendo
 837 3 |                   a régi kalózvár romja. A crescendo után decrescendo
 838 3 |          következett. Lefelé ereszkedett a vonat a sziklák lépcsõzetes
 839 3 |               Lefelé ereszkedett a vonat a sziklák lépcsõzetes lejtõjén.
 840 3 |                  zászlókat csattogtatott a szél, diadalmasan, a magyar
 841 3 |       csattogtatott a szél, diadalmasan, a magyar tengeri kikötõt hirdetve.
 842 3 |                 eszébe se jutottak. Ezen a feledékenységen keresztül
 843 3 |                  Most érezte, hogy mi az a sors.~Õk is cihelõdtek.
 844 3 |              florentinkalapot illesztett a leány fejére, és a gumiszalagot
 845 3 |            illesztett a leány fejére, és a gumiszalagot odaakasztotta
 846 3 |               sohase láttam. Zágráb felé a haját, a hamvasszõke haját
 847 3 |             láttam. Zágráb felé a haját, a hamvasszõke haját könnyû,
 848 3 |         modortalanul - kiszaladtam ebbõl a fülkébõl, egyszerre úgy
 849 3 |         egyszerre úgy láttam, hogy ettõl a fátyoltól elfeketedik az
 850 3 |                  is ez használt. Ami azt a - hogy is fejezzem ki magam -
 851 3 |                hogy ekkor ön, asszonyom, a leánya kedvéért, akit úgy
 852 3 |               kedvéért, akit úgy szeret, a leánya kedvéért, aki nem
 853 3 |               kedvéért, aki nem él ebben a világban, elment vele együtt
 854 3 |             világban, elment vele együtt a fantasztikum birodalmába,
 855 3 |              egyszer majd megtanulom ezt a nehéz mesterséget - mert
 856 3 |              Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl, s a
 857 3 |                 a lét kapuin dörömböl, s a lehetetlent kísérli meg.
 858 3 |                  ahogy tervezte. Majdnem a földig hajolt.~Az asszony
 859 3 |               asszony csodálkozott ezen. A földre pillantott, még mindig
 860 3 |                 el kellene mondanom, itt a vonaton, otthon a szomszédoknak,
 861 3 |          mondanom, itt a vonaton, otthon a szomszédoknak, külföldön
 862 3 |                 leányommal elhagytam ezt a fülkét, és - valahol másutt -
 863 3 |                Még gyermek vagy. Bizony, a fiam lehetnél. A võm lehetnél.
 864 3 |                 Bizony, a fiam lehetnél. A võm lehetnél. Az lehetnél,
 865 3 |               võm lehetnél. Az lehetnél, a võm lehetnél. Lásd, mi minden
 866 3 |              anyjának is. De nem lehetsz a võm. Senki se lehet az én
 867 3 |                 diagnózisát sem ismered. A svájci és német tanárok
 868 3 |                ellenére utaztunk el. Itt a közelben van egy kis sziget.
 869 3 |                 viszem õt, eldugni. Ezen a nyáron még együtt akarok
 870 3 |                Már évek óta ezt ajánlják a szaktekintélyek, az otthoniak
 871 3 |        szaktekintélyek, az otthoniak meg a külföldiek is. Vannak megbízható »
 872 3 |                  egy fiumei utcán futott a vonat a leeresztett sorompók
 873 3 |              fiumei utcán futott a vonat a leeresztett sorompók között.
 874 3 |                  Hordárok rohamozták meg a kocsikat. Esti maga cipelte
 875 3 |              cipelte kosarát, elhelyezte a vasúti raktárba, mert Fiuméban
 876 3 |              nyolcig maradt itt, hajója, a Dániel Ernõ, akkor indul
 877 3 |                 mare te novis fluctus...~A pályaház elõtti téren bérkocsik
 878 3 |                Abba szállt be az anya és a leánya. Esti utánuk bámult.
 879 3 |            mindaddig, amíg el nem tûntek a Viale Francesco Deák méla
 880 3 |                   frutti - szóltak hozzá a cégérek. Buon giorno - mondogatták
 881 3 |                    mondogatták egymásnak a járókelõk. Annibale - kiáltott
 882 3 |             Annibale - kiáltott egy anya a fia után, s egy kofa, aki
 883 3 |                fia után, s egy kofa, aki a sarkon fügét árult, így
 884 3 |                vergognati. Mindenki ezen a nyelven csacsogott, ezen
 885 3 |                 nyelven csacsogott, ezen a nyelven, mely oly szép,
 886 3 |                is hétköznapra való, ezen a neki nem ismeretlen nyelven,
 887 3 |             ismeretlen nyelven, melyet õ a magolás, a gimnazista szurkolás
 888 3 |             nyelven, melyet õ a magolás, a gimnazista szurkolás gyötrelmeiben
 889 3 |             Állandó lárma zsibongott itt a levegõben, boldog zsivaj,
 890 3 |                  is látott és osztrigát. A fodrászüzlet rojtosan lógó
 891 3 |           üveggyöngy függönye elõtt állt a parrucchiere fölségesen
 892 3 |            italianissimo. Minden túlzás, a legeslegfelsõ fok, önkívület.~
 893 3 |                   Nagyon lassan jött oda a pincér, egy öreg talián,
 894 3 |                szakállal.~Ez tudta, hogy a budapesti gyors érkezett
 895 3 |                Si, una tazza di caffé. - A pincér szívesen anyanyelvére
 896 3 |                  anyanyelvére fordította a szót: - Benissimo, signore -
 897 3 |              azon való örömében, hogy ez a vizsga ily remekül sikerült,
 898 3 |           Sissignore, subito - válaszolt a pincér, és elsietett, az
 899 3 |             szerepét, kiszabadulva abból a börtönbõl, melybe születésétõl
 900 3 |       alumíniumkancsóból öntött poharába a pincér, bevágott hat kiflit,
 901 3 |           mûvelte volna, beletemetkezett a Corriera della Sera lepedõjébe.~
 902 3 |                  kis lurkó, mezítláb, és a süteményes kosárra mutatott,
 903 3 |               adott neki egy zsömlét. De a fiúcska nem ment el. - Un
 904 3 |                   Un altro pane - mondta a fiúcska - due - és mutatta,
 905 3 |              fiúcska - due - és mutatta, a levegõbe emelt két ujjával,
 906 3 |                 tõle pár lépésnyire állt a kocsiúton, mint egy színpadon,
 907 3 |                sötéten fáklyázott. Õ meg a porontya egyenes derékkal,
 908 3 |          figyelték, hogy mit fog mûvelni a straniero. Esti átnyújtott
 909 3 |               straniero. Esti átnyújtott a fiúcskának még egy zsömlét.
 910 3 |            tovább ballagott az anyjával, a mammá-val, akit annyira
 911 3 |             követelnek. Régi szabad nép, a nyomorában is dicsõ. Mindig
 912 3 |               Tudja, hogy övé az élet és a kenyér is. Sokat kellene
 913 3 |      érzékletesség, ez az õszinteség, ez a mindent átvilágító verõfény,
 914 3 |                  átvilágító verõfény, ez a könnyû forma, mely mögött
 915 3 |                zavaros érzelmességembõl.~A fizetésnél némi nézeteltérések
 916 3 |            értett egypár olasz számot, s a pincér, aki Esti kiejtésén
 917 3 |        észrevette, hogy nem olasz, azzal a nyíltsággal, mely ilyen
 918 3 |                  csak fejét rázta. Aztán a pincér azt tudakolta, hol
 919 3 |             magának Esti, megmámorosodva a feketétõl és az álmatlanságtól. -
 920 3 |               Azt se bánnám, mert imádom a gyermekeket. Szóval a föld
 921 3 |             imádom a gyermekeket. Szóval a föld férge vagyok, ember,
 922 3 |             Adamich-mólón közelrõl látta a tengert. Gyümölcshulladékok,
 923 3 |              tükrén. Fölháborodott, hogy a fenséges óceánt használják
 924 3 |            Brazíliába, Rio de Janeiróba. A levegõben sirályok vijjogtak,
 925 3 |            levegõben sirályok vijjogtak, a tenger sirályai, a vihar
 926 3 |            vijjogtak, a tenger sirályai, a vihar királyai.~Már írni
 927 3 |                  rá egy levelezõlapra az a sok kaland, mely megtörtént
 928 3 |          üldögélt egy sziklán. Hallgatta a víz dörgését, mely minden
 929 3 |            bántja õt, pofon csapta, mind a két kezével, az ifjúság
 930 3 |       hetykeségével, oly vakmerõen, mint a csecsemõ egy királytigrist.
 931 3 |         ordítozott. Kimosta torkát ezzel a sós öblögetõvízzel, utána
 932 3 |                   utána beleköpött, mert a tenger köpõcsésze is, az
 933 3 |               tárt karokkal dobta testét a gyöngyös kékségbe, hogy
 934 3 |               nem érheti nagyobb baj. Az a csók és ez az út fölszentelte
 935 3 |             valamivé.~Beúszott messzire, a tilalomjelzõ kötélen túl,
 936 3 |                 övé legyen.~Úszott elõre a hullámokkal és a reggeli
 937 3 |            Úszott elõre a hullámokkal és a reggeli széllel, arrafelé,
 938 3 |                 arany Velencét sejtette, a földet, melyet még nem ismert,
 939 3 |                 amint válla ki-kibukkant a vízbõl, arcát rajongva emelte
 940 3 |            vízbõl, arcát rajongva emelte a túlsó latin part: Itália,
 941 3 |                túlsó latin part: Itália, a szent és imádott Itália
 942 4 |                  MELYBEN RÉGI BARÁTJÁVAL A „BECSÜLETES VAROS”-BA ~TESZ
 943 4 |        kiáltottam. - Torkig vagyok ezzel a sok becstelenséggel.~Beleugrottam
 944 4 |            becstelenséggel.~Beleugrottam a repülõgépbe. Zúgtunk, keringtünk.
 945 4 |              keringtünk, hogy mellettünk a kõszáli sasok elszédültek,
 946 4 |             kõszáli sasok elszédültek, s a fecskék vértódulást kaptak.~
 947 4 |              Gyalogszerrel ballagtunk be a városba, hogy mindent tüzetesen
 948 4 |                  az tûnt fel nekem, hogy a járókelõk alig köszöntek
 949 4 |         egymásnak.~- Itt csak az üdvözli a másikat - magyarázta Esti -,
 950 4 |                    Hát ezt miért írta ki a koldus?~- Hogy meg ne tévessze
 951 4 |           tévessze az alamizsnálkodókat.~A sugárúton fényesebbnél fényesebb
 952 4 |          Törvényszéki ítélet kényszeríti a kereskedõt, hogy így bélyegezze
 953 4 |                  alá. Az önbírálat ebben a városban oly magas fokra
 954 4 |               haladunk, egyik bámulatból a másikba estem.~A ruházaton
 955 4 |              bámulatból a másikba estem.~A ruházaton ez a hirdetés
 956 4 |            másikba estem.~A ruházaton ez a hirdetés lármázott:~Drága
 957 4 |                 alkudni, mert becsapjuk.~A vendéglõn:~Ehetetlen ételek,
 958 4 |                   Rosszabb, mint otthon.~A cukrászdán:~Margarinnal,
 959 4 |                  nem mennek tönkre ebben a bölcsességben?~- Tekints
 960 4 |                 és közöttük mindössze az a különbség, hogy tinálatok
 961 4 |               adni valamit, egy keveset. A ti portékáitok és embereitek
 962 4 |        csapnivalók, mint ahogy állítják. A kettõ voltaképp egyremegy.
 963 4 |                azonban az utóbbi módszer a becsületesebb, az õszintébb,
 964 4 |             becsületesebb, az õszintébb, a szerényebb.~Egy könyvesbolt
 965 4 |                  átkötve verték maguknak a hírt:~Olvashatatlan szemét...
 966 4 |            ezeket itt vásárolják?~- Hogy a csudába ne vásárolnák.~-
 967 4 |              rossz az ízlése, és szereti a dörgedelmes frázisokat -
 968 4 |      aranycirádás kávéház elé vitt, mely a szélhámosok és ingyenélõk
 969 4 |                de azt nem kaphatsz, mert a kávét ezen a helyen cikóriával
 970 4 |              kaphatsz, mert a kávét ezen a helyen cikóriával hamisítják,
 971 4 |        hamisítják, és olyan az íze, mint a másodrangú fénymáznak. Csak
 972 4 |             újság volt itt. Ezúttal csak a Hazugság-ot, az Önérdek-et,
 973 4 |              Hazugság-ot, az Önérdek-et, a Gyáva Útonálló-t és a Bérenc-et
 974 4 |        Önérdek-et, a Gyáva Útonálló-t és a Bérenc-et emelem ki.~A Bérenc
 975 4 |                és a Bérenc-et emelem ki.~A Bérenc az elsõ oldalán kövér
 976 4 |                 kövér betûkkel ezt közli a nyilvánossággal, állandó
 977 4 |            ajánlkozik... Nyelvtanár, aki a francia nyelvet göcseji
 978 4 |                  tájszólással beszéli, s a helyes kiejtést növendékeitõl
 979 4 |           sötétszürke betûkkel:~- Ez itt a legkitûnõbb szépirodalmi
 980 4 |                Nagyon olvassák.~- Én még a címkét se bírom elolvasni.~-
 981 4 |                    betûzte ki Esti. - Ez a címe.~- Mi van ebben érdekes?~-
 982 4 |               érdekes?~- Az, hogy Unalom a címe.~- És tényleg unalmas
 983 4 |              lehet teljesen kielégíteni. A te várakozásodat a cím túlságosan
 984 4 |          kielégíteni. A te várakozásodat a cím túlságosan lecsökkentette.
 985 4 |                milyen szemszögbõl nézzük a dolgokat.~A parlament elõtti
 986 4 |           szemszögbõl nézzük a dolgokat.~A parlament elõtti téren több
 987 4 |                   tudományhoz nem értek, a világon semmire se vagyok
 988 4 |                  s vezesselek benneteket a cél felé. Hogy mi ez a cél,
 989 4 |        benneteket a cél felé. Hogy mi ez a cél, azt is elárulom. Egy-kettõ
 990 4 |           vagytok?~- Nem, nem - harsogta a tömeg fölháborodva.~- Tehát
 991 4 |                 világító elme. Van ebben a városban olyan valaki, ki
 992 4 |                 áll?~- Senki! - ordított a tömeg, mint egy ember.~-
 993 4 |               fenyegetõ öklök emelkedtek a levegõbe.~Besötétedett.~
 994 4 |                  Egyszerre feltündöklött a fekete égbolt, mintha a
 995 4 |                  a fekete égbolt, mintha a nap kelt volna föl, több
 996 4 |             vetõdtünk haza. Úgy látszik, a rendkívüli élmények elcsigáztak.
 997 4 |                    riadt föl az orvos, s a szoba túlsó sarkába hátrált,
 998 4 |                 Akkor kérem, fordítsa el a fejét, mert még innen, öt
 999 4 |           Gyógyíthatatlan betegség, mint a rák.~- Ne izzadjak?~- Izzadhat.
1000 4 |                 se használ. Általában az a tudományos tapasztalatunk,