Fejezet
1 1 | szép.~Nem mertem megtenni, amit tanácsolt. De tetszett,
2 1 | tetszett, hogy ki meri mondani, amit gondoltam. Hideglelõs mosollyal
3 1 | verébfiókot, hogy tegyen vele, amit akar. Kornél ránézett és
4 1 | most is. Emlékezz arra, amit elfelejtettem, s felejtsd
5 1 | neked. Bennem is van érték. Amit tudok, rendelkezésedre bocsáthatom.
6 1 | meg. - Itt is felezünk. Amit mondasz, fölveszem gyorsírásban.
7 3 | se kérdezte például azt, amit otthon a fõispántól kezdve
8 3 | vált unalmassá. Mindaz, amit tett, vagy amit nem tett,
9 3 | Mindaz, amit tett, vagy amit nem tett, jó volt, szép
10 3 | illetõvel - csúfságból -, amit akar. Csak állhatatosságában,
11 3 | Szebb és nagyobb volt annál, amit valaha is elképzelt. Sima,
12 3 | lenézem, mélységesen megvetem. Amit itt átéltem, nem felejtem
13 3 | hogy körülbelül tudod azt, amit tudsz. Szépen viselkedtél.
14 3 | Bár tudhatnék mindent, amit eddig tudtak. Vagy csak
15 4 | veszik egészen készpénznek, amit hallanak vagy olvasnak,
16 5 | jogában áll, hogy azt tegye, amit akar, például végigfeküdhet
17 5 | nõ mégis azt gondolhassa, amit õ gondolt.~Kanicky a barátja
18 6 | az én helyemben?~- Azt, amit mindenki ilyen esetben.
19 8 | ellenkezõjét tenni annak, amit szándékozott. Hitetlen lelke
20 8 | mint imént, mert õk tudták, amit tudtak. Most a meglepetést,
21 8 | mondjak, mikor elmegy?~- Amit ilyenkor szokás: „Viszontlátásra.”~-
22 8 | Esti, aki nem érezte azt, amit az a nõ érezhet, de érezte,
23 8 | képzeletében már kiformált. Azt, amit ezen az éjszakán látott
24 9 | vonaton. Ott történt velem ez, amit kár volna elhallgatnom.
25 9 | Lehetõleg nem beszélnek, amit okosan is tesznek, hiszen
26 9 | valamit helyeselni látszottam, amit kárhoztatnom kellett volna.
27 9 | hogy nem értettem azt, amit mondott. Ti természetesen
28 9 | legnehezebb. Minthogy abból, amit karattyolt, én tényleg egy
29 9 | Miért helytelenítetted azt, amit helyeseltél? Legyen vége
30 9 | mely ezt fejezte ki: „Az, amit tettél, nem volt szép, de
31 10| kezet, s magázta õt. Azon, amit hallott, nem csodálkozott.
32 10| duzzogásra, és visszatér magától. Amit föltett, meg is tartotta.
33 12| gagyogtam. Sokszor nem értettem, amit õk mondtak. Sokszor õk nem
34 12| Sokszor õk nem értették, amit én mondtam. Ez a két hiány
35 12| természetesnek tartottam azt, amit egész Darmstadt, egész Hessen,
36 12| és hiábavalóság fölött, amit közéletnek, tudománynak
37 13| Borzasztó volna, ha mindaz, amit írtam, megvalósulna. Egyszer
38 14| legizgalmasabb és legfájóbb, amit valaha átéltem.~Hát ismertétek
39 14| abból állott, hogy megtegye, amit akart: hogy lopjon. Mi,
40 16| gondolta Esti, majd hangosan: - Amit ön tett, uram, az nagyszerû
41 16| Az egész lelkemmel. Azt, amit te tettél, sohase fogom
42 16| nélkül, csináljon vele, amit tud. Különben is a törvény
43 17| Elsõsorban a magamét. Azt, amit mostanában firkálok, oly
44 17| csinálhatsz, barátom, bármit, amit kedved tart. Ígérd meg azonban,
45 17| visszaszármaztatom hozzád, tégy vele, amit akarsz. Ebben a pillanatban
46 17| tesz vele vagy nem tesz, amit így hamarjában igazán lehetetlen
47 18| mintha õ is azt gondolná, amit én, s mintha õ is tudná,
48 18| engedni. Én beértem azzal, amit adtak. Nem követelõztem.
49 18| és gyõztem”. Elértem azt, amit lehetett. Vajon a villamosban
|