Fejezet
1 1 | mutatott a markában. Azt mondta, hogy az varázssíp, csak
2 1 | emel, egészen a holdig. Azt mondta, hogy azon az estén a mi
3 1 | levegõbe emeli tíz órakor. Azt mondta, hogy ne féljek, csak jól
4 1 | nemeslelkû, mélyen érzõ - mondta, és megcsókolt. - Egészen
5 1 | mondtam.~- Szervusz - mondta közvetlenül, mintha folytatni
6 1 | szükségem volna valakire - mondta -, valami pillérre és korlátra,
7 1 | Én már nem tudok írni - mondta.~- Én pedig csak írni tudok -
8 2 | Fáj valamid?~- Nem.~- Na - mondta -, menj szépen a helyedre.
9 2 | szipogott a kisfiú.~- Nahát - mondta helybenhagyólag a tanító.~
10 3 | elalszol, kisleányom” - mondta, a kanalat a leány szájához
11 3 | zsebkendõjébe köpködött.~- Ó - mondta az asszony tompán -, bocsánatot
12 3 | ennyit mondott. Ezt is úgy mondta, mint aki azért kér bocsánatot,
13 3 | nominatim persequitur. Ki is mondta ezt? Valahol a nyelvtan
14 3 | Ezt akarta mondani, de nem mondta el. Egy tizennyolc éves
15 3 | Ezt gondolta. De õ se mondta el. Aki szenved, az nemigen
16 3 | kérdezte Esti - Un altro pane - mondta a fiúcska - due - és mutatta,
17 4 | Hamarosan leszálltunk.~- Ez az - mondta Esti.~- Ez? Hisz ez is épp
18 4 | szétreped.~- Magánügy - mondta az orvos. - Ez nem fontos.
19 5 | Dehogy.~- Verset írtam - mondta Sárkány, mint izgatott futár,
20 5 | kabarédalt dúdolt.~- Csitt - mondta Esti, fejével az ajtóra
21 5 | magát? Itt marad?~- Itt - mondta Esti. - Egy percre talán
22 8 | Szükség van rád ma éjszaka - mondta hálás tekintettel. - Vártalak.~
23 8 | kötélnek állni. Csak ezt mondta a mellette ülõ Zimának:~-
24 8 | van a Palinak.~- Igen - mondta Pali -, naponta megeszem
25 8 | Adjatok egy cigarettát - mondta.~Az öt újságíró megint cigarettát
26 8 | egy szót se.~- Hát - mondta, és körülnézett -, mindnyájan
27 8 | keménykalapját. Ezúttal nem mondta: „üdv”.~Vitényi és Zima
28 8 | kocsi kerekei „dörögnek” - mondta Pali. - Dörögnek” - hangsúlyozta. -
29 8 | Tegyünk már valamit - mondta Esti. - Ez szörnyû.~Pali
30 8 | Országos botrány.~- Szenzáció - mondta Pali. - Fizessetek - és
31 8 | Háromnegyed három.~- No, menjünk - mondta, és elindult, határozott
32 8 | Fölvilágosításért jöttem - mondta Pali. - Azt hallottuk, kedves
33 8 | segítette:~- Mit?~- Azt - mondta Pali -, hogy ma éjjel itt
34 9 | egy társaságban valaki azt mondta, hogy sohasem utaznék olyan
35 12| mûfajok szerint aludt. Azt mondta, legmélyebben aludt a bölcseleti
36 12| Az ülést megnyitom” - mondta. Ekkor pedig megtörtént
37 12| érdekelték az elmebetegek. Azt mondta, az õ különösen elnyújtott,
38 13| elõszobába.~- Ide?~- Oda - mondta Esti durván -, oda.~A nõ,
39 13| rágondolt, az özvegy ezt mondta: „tüdõvész”. A kisebbik
40 15| mindkét kezét. Ünnepélyesen mondta:~- Kérlek, én azért jöttem
41 15| elmesélem. Hogy is volt csak? - mondta, s arcára tapasztotta izzadt,
42 15| Éppen ez az. Elzász azt mondta, hogy nem lehet.~- Akkor
43 15| dolgozószobában.~- Hallatlan - mondta Esti hirtelen, s arcát elfintorította. -
44 15| Egy fordulónál Pataki ezt mondta:~- Ha gennyes is, eltokolódhat.~
45 16| Ó, kérem.~- Köszönöm - mondta, mintha csak azt nyugtázná,
46 16| hozzá.~- Az én életem - mondta Elinger titokzatosan és
47 16| a ketrecben.~- Elinger - mondta Esti, lecsapva töltõtollát -,
48 16| föl is lépett.~- Elinger - mondta -, ez így tovább nem mehet.
|