Fejezet

 1 1 |          szemünk elõl.~Õ sem mert hát mindent. Szeretett szájhõsködni,
 2 1 |             én magam sem értettem sok mindent.~Váratlanul levelet kaptam
 3 1 |         megpuhul, s meg tud bocsátani mindent. Még a fiatalságot is. Béküljünk
 4 2 |         Amerikában most este van. Sok mindent tudott már. De õk nem tudták,
 5 3 |          fordulatot, mely majd megint mindent a régi, boldog egyensúlyba
 6 3 |            fölszabadul, hogy õ is sok mindent maga mögött hagyott, hogy
 7 3 |               Kicsoda ez az anya, aki mindent eltûr leányától, mindent
 8 3 |              mindent eltûr leányától, mindent ráhagy, egyetlenegyszer
 9 3 |             kérdés izgatta. Tûvé tett mindent. Még a két árnyékszékbe
10 3 |            Télen leesik a hó, beborít mindent. Farkascsordák cammognak
11 3 |                ez az õszinteség, ez a mindent átvilágító verõfény, ez
12 3 |              roppant szeretek élvezni mindent. Vagy tanulmányút? Bár tudhatnék
13 3 |            tanulmányút? Bár tudhatnék mindent, amit eddig tudtak. Vagy
14 3 |           Minden és mindenki érdekel. Mindent és mindenkit szeretek, minden
15 3 |        szívdobogást, az iskolaport és mindent.~Levetkõzve, úszónadrágban
16 4 |         ballagtunk be a városba, hogy mindent tüzetesen szemügyre vegyünk.~
17 4 |                az itteniek javára sok mindent föl lehet hozni. Többek
18 5 |     összekeverve, tódítva-foldozgatva mindent. Fölvetették a legfurcsább
19 6 |                mint gondoltam. Miután mindent eladattam, pénzzé tétettem -
20 6 |             becsületet, erõt, majdnem mindent. De ennyi pénz inkább nyûg
21 8 |               üzleteket, a kereskedõk mindent eladnak, milliárdokat harácsolnak,
22 8 |          könnyel. - Most? Neked pedig mindent látnod kellett volna - és
23 8 |        beszélt, összevissza locsogott mindent. Egyszerre megállt. Úgy
24 9 |               és cselekedjenek. Aztán mindent elfogadunk, látatlanul,
25 10|              születni kell.~Tudott ez mindent. Tudott legalább ezer magyar
26 10|              szóval - amint mondtam - mindent tudott ez, ami az embert
27 10|         semmit se lehet eldönteni. De mindent eldönt egy éjszakai, alapos
28 12|    fedõdeszkával, csalódásig utánozva mindent, csak fölírása árulja el,
29 12|         növekvõ ár azonban hovatovább mindent elborítással fenyegetett.
30 12|              és békét fönntartani, ha mindent hagyunk menni a maga útján,
31 12|      képzelték, milyen bölcs volt. Mi mindent nem látott ez, mi mindent
32 12|             mindent nem látott ez, mi mindent nem tudott. Látta, hogy
33 12|               sújtott özvegyet, hogy „mindent megtesz az érdekében, ami
34 13|       életében. Azt hitte, hogy ezzel mindent elrontott.~- Bocsánat -
35 13|         tolvaj. Összeszedhetett volna mindent. Elvihette volna a házat.
36 13|           hogy csak neki köszönhetnek mindent - ezt a sok mindent -, mentek
37 13|      köszönhetnek mindent - ezt a sok mindent -, mentek a maguk útján.
38 13|             Az özvegy sorra elmondott mindent, Margitkának reggel is lázai
39 14|         hibája. Nem, nem ivott. Hanem mindent, ami keze ügyébe esett,
40 16|              Zavarban volt.~Eddig sok mindent kapott már: gyermekkorában
41 16|                Badacsonyi. Ásványvíz. Mindent kérek - tette hozzá szelesen.~
42 17|   ellenvetéseire is, minthogy azonban mindent lehetõleg szó szerint akarna
43 17| könyvkereskedõnek, és isten tudja, mi mindent tesz vele vagy nem tesz,