Fejezet
1 2 | amikor váratlanul jobban lett, s a savó elapadt. Késõbb
2 2 | halált megvetõ bátorságra lett volna szüksége. Tanácsosabbnak
3 2 | bádogkályhához támaszkodott.~Csönd lett. A küszöbön megjelent a
4 3 | érettségin praeclare maturus lett, édesapja szabad választás
5 3 | benyomásra betegesen fogékony lett, minden érzéke kiélesedett
6 3 | egyre izgatottabb, gyorsabb lett. Az anyja fülébe bújva suttogott.
7 3 | gyérült vagy olyan halk lett, hogy nemigen lehetett hallani.
8 3 | valami túlontúl kegyes lélek lett volna, a szó köznapi értelmében.
9 3 | megfeszültek. Háta oly egyenes lett, mint egy vasalódeszka.
10 3 | zsebébõl az óráját. Egy óra lett. Fél kettõ lett. Kettõ lett.
11 3 | Egy óra lett. Fél kettõ lett. Kettõ lett. A leány még
12 3 | lett. Fél kettõ lett. Kettõ lett. A leány még mindig nem
13 5 | rongyai hevertek körötte. Jó lett volna már otthon lenni,
14 5 | kétszótagú, jambusos szóra lett volna szüksége, ennek folytán
15 5 | földszintes szobában olyan lárma lett, mint egy égõ házban a tûzoltók
16 5 | házmester kiengedte õket. Csönd lett.~- Bolondok - jegyezte meg
17 5 | Szíve, az õ beteg szíve tele lett könnyel, mint egy szivacs.~
18 5 | Itthagyták. Egy ugratás áldozata lett, az utolsó csúnya ugratás
19 5 | A lárma megszûnt. Csönd lett ismét, végleges, nagy csönd.~-
20 6 | mindig nehezebb, bonyolultabb lett. Már elõfordult, hogy több
21 8 | Bizonytalanságában mindig hajlandó lett volna ellenkezõjét tenni
22 8 | Csak valamivel sápadtabb lett, arcára egy viaszlárva ereszkedett,
23 8 | ebben a pillanatban aligha lett volna képes így részeire
24 8 | Budapest egy tengeralatti város lett. Társzekerek eveztek, lomhán
25 9 | kalauz sokkal közlékenyebb lett. Sajnos, újra elhallgatott
26 9 | fûszerezte.~Hajnali három óra lett - már másfél órája csevegtünk -,
27 9 | megenyhült, földerült, a régi lett. Arcára hálás mosoly suhant.
28 10| lakott, s éppoly szótlan lett, mint õ. Többnyire valami
29 10| hazakísérte, szintén szerelmes lett beléje, és szintén halálosan.~
30 11| nekik. Ez tapintatlanság lett volna, durva tapintatlanság.~
31 12| szerettem.~Micsoda veszteség lett volna, ha ez a közelebbi
32 12| a tengerhez. Lehetetlen lett volna jobban kalauzolni
33 12| volt, akkor ismét friss lett, s úgy tért haza, mint aki
34 12| befejezõdött az évad. Nyár lett. Minden színház, iskola,
35 12| lefogyott, önmagának árnyéka lett. Lábai összecsukódtak, mint
36 13| nõ belépett. Ismét tele lett vele a fogadószoba. A fehér
37 13| azt az összeget. Ennek az lett egyenes következménye, hogy
38 13| lefelé, akkor minden jó lett volna. De vád tekintett
39 15| koplaltatás, satöbbi. De nem lett jobban. Ma reggel aztán
40 15| kiöntötte rémületét, üres lett, s ámulva tekintett szét
41 17| korral még aggodalmasabb lett.~- Zavarlak? - kérdezi.~-
42 18| engedni.~Konokságomnak meg is lett a foganatja. Elkaparintottam
|