Fejezet

1001 17|                 megállapíthatod, hogy két és háromnegyed órája kuksolsz
1002 17|              mondatot se tudtál kinyögni, és nem tudtad magad rászánni
1003 17|            miképpen mutassak neked ajtót, és amilyen aprólékos vagy,
1004 17|              ciánkálit keverek feketédbe, és megmérgezlek. Aztán úgy
1005 17|                   te szöveged már halvány és erõtlen. Nem is használhatom,
1006 17|                   a pillanatban borsosabb és cifrább szövegre volna szükségem,
1007 17|                volna szükségem, a szitkok és becsületsértések oly ékesszóló
1008 17|                itt szívesen marasztalják, és nincsen senkinek a terhére.
1009 17|                   kell, õ ezt is megérti, és nem veszi zokon, a közöttük
1010 17|                van szó, hogy a Momentumok és monumentumok címû neoaktivista-szimultanista-expresszionista-avantgardista
1011 17|                   maga hozza vissza, épen és sértetlenül, természetesen
1012 17|             eladja egy könyvkereskedõnek, és isten tudja, mi mindent
1013 17|             igazán lehetetlen részletezni és véglegezni, akkor ezt a
1014 17|             kikotorja belõle a Momentumok és monumentumok legújabb, még
1015 17|                   néhány homályos pontot, és indul. Esti kikíséri a lépcsõházba.
1016 17|                 mögötte a kaput, kulccsal és retesszel is, s visszatér
1017 18|                 ásítoztak.~Én csak álltam és vártam, topogtam a kõkemény
1018 18|            forrtak össze ellenem. Nyíltan és suttyomban, hangosan és
1019 18|                   és suttyomban, hangosan és halkan, szitkokkal, tréfás
1020 18|                   engem is befelé sodort, és - eleinte nem hittem szememnek -
1021 18|              megundorodtam, hogy a célhoz és beteljesüléshez közel az
1022 18|         bírhatatlannak éreztem a szégyent és sajogtak a tagjaim és émelygett
1023 18|            szégyent és sajogtak a tagjaim és émelygett a gyomrom, akkor
1024 18|             kerestem, bújócskázva a fejek és kalapok között. Többnyire
1025 18|                 gondolok errõl a kocsiról és mindenrõl, ami körülötte
1026 18|                 magukat vastag bundájukba és szerzett jogaikba, melyekbõl
1027 18|         ösztönösen gyûlölik az embereket, és sokkal hamarabb megbocsátanak
1028 18|             közönyös vagyok, afféle senki és semmi, aki nem számít, kissé
1029 18|               tettem szert. Letelepedtem, és körülnéztem. Elõször is
1030 18|          Megállapítottam, hogy „küzdöttem és gyõztem”. Elértem azt, amit
1031 18|                 levõ tûrhetetlen légkörre és szellemre, s szemrehányást
1032 18|             lábaimat, hogy végre pihenjek és pihegjek, hogy végre föl
1033 18|                   is lélegezzem, szabadon és boldogan, amikor a kalauz