Fejezet

 1 2 |    Közvetlen közelbõl az anyja kék szeme csillogott elõtte.
 2 3 |     valaha is elképzelt. Sima, kék végtelen, rajta a bárkák,
 3 5 |   fejüket a verõfénnyel. Az ég kék volt, elhasználatlanul kék,
 4 5 |     kék volt, elhasználatlanul kék, ahogy az újonnan pingált
 5 6 |         jól emlékszem - valami kék szemû öregúr mellé kerültem,
 6 7 |        szõnyeget teregetett, a kék szemû, süket angóramacskája,
 7 8 |      van. Szeme, mint az a kis kék virág. Hogy is hívják.~-
 8 8 |      hûl. Fejére azokból a kis kék virágokból koszorút teszek.
 9 8 | ágyában, fejét elõrelógatta, s kék csíkos kórházi köpenyét
10 10|       mint akármelyik zsellér. Kék gubát viselt, pörge kalapot,
11 10|     csak köpködött, dideregve, kék szájjal a kék holdfényben.
12 10|       dideregve, kék szájjal a kék holdfényben. Átázott inge
13 11| ablakokról, ahonnan egy sebes, kék vizû folyócskára nyílt kilátás.
14 11|      megfürödni abban a sebes, kék vizû folyócskában, melyet
15 11|        mutatott, s az a sebes, kék vizû folyócska már csak
16 16|   folyó közepén fuldoklik.~Egy kék nadrágos fiatalember, aki
17 16|      érdeklõdéssel tekintett a kék nadrágos fiatalemberre,
18 16|     Csak arra emlékezett, hogy kék úszónadrágja volt, s elöl
19 18|        szelíd, tiszta homloka, kék szeme.~Ha bírhatatlannak
20 18|     nézzem õt, s én úgy néztem kék szemébe, mint a betegek
21 18| szemébe, mint a betegek abba a kék villanymécsesbe, amelyet
22 18|      körülnéztem. Elõször is a kék szemû nõt kutattam, de az