Fejezet

 1 1 |        keramitköveken. Vagy egy szegény vak embert szólított meg
 2 1 |  megvigasztaljam, s ne érezze - szegény -, hogy lenézem. Én vagyok
 3 2 |    tiporni. De tudta, hogy apja szegény gimnáziumi tanár, s nekik
 4 3 | határozottan ellenszenves volt.~Szegény, gondolta Esti. Nem is bírta
 5 3 |       mint kisdiák mit mûvelt a szegény legyekkel és békákkal a
 6 3 |     aggodalom. Õ ezt gondolta:~„Szegény fiú, szegény fiú. Micsoda
 7 3 |         gondolta:~„Szegény fiú, szegény fiú. Micsoda rémes éjszakád
 8 6 |        körül szorult a hurok.~- Szegény barátom.~- A negyedik év
 9 8 |      NYOLCADIK FEJEZET,~MELYBEN SZEGÉNY MOGYORÓSSY PALI, AZ ÚJSÁGÍRÓ,
10 8 |      vont homlokkal hallgatta a szegény szerkesztõ urat, és hogy
11 8 |  sóhajtott. - Újságíróözvegyek, szegény kis újságíróárvák - és egy
12 8 | telefonoztak. Csak sopánkodtak. Szegény, szegény.~Pár pillanat múlva
13 8 |      Csak sopánkodtak. Szegény, szegény.~Pár pillanat múlva Gergely
14 12|   kilencvenkilenc éves korában. Szegény, a századik évét már nem
15 14|   valaki Gallus nevét idézte.~- Szegény - mondotta Esti Kornél. -
16 15|   minden ok nélkül -, én téged, szegény barátom, legújabb elmeszüleményemmel
17 16|        még hároméves se voltam. Szegény özvegy édesanyám magára
18 17|       kopasz. Nem csillag többé szegény, csak halvány, fogyó hold