Fejezet

 1 3 |    melyet valaki kétségbeesetten várt tõle, mint életének igazolását.
 2 3 |        õt is, anyját is. Valamit várt, valamire készülõdött. Ebben
 3 3 |      tetszik? - Esti nem felelt, várt egy kicsit, majd így szólt: -
 4 5 |          fejét. Õ nem minden nõt várt, csak az egyetlent várta,
 5 5 |          Sárkányhoz, aki levelet várt az óvónõtõl. Elmentek Kanickyékhoz,
 6 8 |         eljött. Tüstént fölállt, várt, míg kezel a többiekkel,
 7 8 |      fogadta. Morajló néptömeget várt, olyant, amilyent az újságírók
 8 8 |   beszálltak a kocsiba, mely még várt reájuk.~A pusztulást érezték
 9 9 |   mondott. Akkor elhallgatott és várt.~Én is vártam. Erre megvolt
10 9 |     Sajnos, újra elhallgatott és várt. Most kérdõ hangsúllyal,
11 10|  mindenütt, még az ágy alatt is. Várt rá, délután háromig. Aztán
12 10|   valahonnan tárgyilagos választ várt volna. Senki se felelt.
13 12|          immár egy hónapja hiába várt: az elnök szemhéjai lecsukódtak,
14 13|       gondolta:~- Nincs több?~És várt.~De nem volt több. Elfogyott.~
15 13| messzirõl, mikor a társaskocsira várt. Torkig volt velük. Ha csak
16 15|         ezeket a szavakat. Aztán várt, vajon lesz-e belõle valami,
17 18|        Aztán siettem is, nagy út várt rám: okvetlenül meg kellett