Fejezet

 1 1 |     közel volt hozzám. Mindig elõttem vagy mögöttem, mindig mellettem
 2 1 |      a gyermek, õ fejtette ki elõttem elõször, hogy a felnõttek
 3 6 |   egyénien. Egyszerre föltûnt elõttem az az õrjöngõ, ókori latin
 4 9 | mintha némafilmet pörgetnének elõttem, zene és magyarázó fölírások
 5 9 |   tejfölszagú falucska hevert elõttem. A pályaudvaron pár paraszt,
 6 11|       és fekete gomb alkotott elõttem ismeretlen rendeltetésû
 7 11|   azonban mindenre, ami szent elõttem, hogy ez szóról szóra így
 8 12| fölöslegesnek éreztem. Hiszen elõttem tajtékzott a háborgó végtelenség,
 9 12|        Egymás után nyíltak ki elõttem a legjobb otthonok ajtajai.
10 12|  étvággyal tudtam enni, mikor elõttem kacérkodott ez az elmés,
11 12|      Hogy mitõl? Örök rejtély elõttem, Zwetschke, idegorvos barátom
12 12|       s valahányszor elhaladt elõttem, mindig rendkívül tisztelettel
13 12| azonban nyolcadszor haladt el elõttem, s én nyolcadszor köszöntem
14 18|  Szilaj kanyarodással megállt elõttem.~Föl akartam szállni, de